„A Váci Kézilabda SE (KSE) és az IWI SportAcademy (IWI SA) együttműködési megállapodást kötött a NB I/B osztályában, valamint az Országos Serdülő Bajnokságban való részvételre.

A névadó szponzori megállapodás keretében, az IWI SA meccs- és edző mezekkel, sporttáplálék-kiegészítőkkel, funkcionális edzés-eszközökkel támogatja a serdülő és junior csapatot, továbbá edző továbbképzést kínál a KSE szakembereinek.

A Nemes Tibor vezetőedző által irányított csapat munkáját az IWI SA  részéről Zopcsák László, az IWI SA tulajdonos-igazgatója segíti erőnléti edzőként.

Az együttműködés kiterjed szakmai kooperációra is, mely során hospitálási gyakorlat lehetőség nyílik a KSE edzésein az IWI SA képzésein tanuló edzők részére.”

Eddig a hivatalos közlemény, mely a szakmai megállapodásunkról született, de vajon mi volt az eredeti motíváció és milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk az elmúlt 4 hónapban?

 A kezdetek

A személyes indíttatással kezdem, mely a fiamhoz, Zalánhoz kötődik. Sportos szülőkként kiemelt fontosságú volt számunkra, hogy gyerekeinkben kialakuljon a mozgás iránti egészséges igény, szenvedély. Ebben a miliőben nőttek fel, a pozitív példa meg volt, így Hanga lányom már egész korán a modern tánc különböző válfajai és az RSG mellett köteleződött el, viszont Zalánnál legalább 15 különböző sportágat „kipróbáltunk”, mire 6 évvel ezelőtt megérett benne a döntés és a kézilabda mellett tette le a voksot. Hogy miért? "Ez jött be legjobban!" - mondja. "Van benne labda, játék, feszültséglevezetés, harc." - teszi hozzá.

Lelkes apukaként sokszor néztem gyermekem meccseit és az fogalmazódott meg bennem, hogy ügyesek, lelkesek, de valahogy mindig ledarálja őket a nagyobb, lendületesebb ellenfél, hiányzik a kondícionális rész. Köztudott, hogy a kézilabda egy kemény, sokszor durva sport, ahol bizony nem ritkák a sérülések, és szívből sajnáltam a gyerekeket, amikor sántikálva, ízületeiket fájlalva jöttek le a pályáról egy-egy küzdelem után. Azon tűnődtem, mit tehetek én hozzá Zalán testi épségének megőrzéséhez.

Fő szempont a sérülésmegelőzés

Boka - és vállsérüléseivel vittem ismerős kollégákhoz, terapeutákhoz, szerencsére még időben, az akut fázisban. Korábbi személyi edző tapasztalatomra építve elkezdtem vele egy erősítő edzésprogramot, az IWI győri erőnléti edző tanfolyamán is részt vettünk, ahol a súlyemelő szakítás – lökés rávezető gyakorlataival már 16 éves korában megismerkedhetett. Ennek eredményeképpen a módosított szakítást, lökést már most szériázva végre tudja hajtani, edzésprogramjának része, s ez a gyakorlat jelentős részben hozzájárul, hogy „egyben” van a srác.

Az igazi áttörés nálam akkor történt, amikor a NASM CES, PES tananyagát magyarra ültettük és kíváncsiságból, illetve ellenőrzési céllal végigjártam hallgatóként az első képzéseket, illetve phoneix-i edzőcentrumokban láttam a mögöttes szakmai munkát. Idővel összeállt a fejemben a kép, hogy miként is kell egy erőnléti programot felépíteni! Mindez nem kíván meg az edzőtől az adott sportágban versenyzői múltat, sokkal inkább egy olyan analizáló megközelítést (az alapos edzői ismeretek megléte mellett persze), mely lehetővé teszi a sportágspecifikus követelmények összhangolását az erőnléti munkával. Jobban mondva azzal a komplex feladattal, mely először a mozgásbéli diszfunkciók feltárásáról, azok korrekciójáról, majd a ráépített tudatos erőnlét, vagyis kondícionális képességfejlesztésről szól. Ehhez a kész OPT (Optimum Performance Training), CEx (Corrective Exercise Continuum) sablont megkaptam az NASM képzésein.

 Zalánt egyéniben élvezetes és egyszerű volt edzeni, örömmel tapasztaltam, hogy elkezdett izmosodni, látványosan erősödni. Lábizmai fejlesztésével sosem volt gond, hiszen a sok excentrikus terhelés, mely a gyerekkorát jórészt kitevő (a többi sport mellett gyakorolt) extrém korizás közben érte a mélybeugrások során (értsd Dunaparti lépcsőkről leugratások forgásokkal tarkítva), komoly robbanékony erővel vértezte fel. Ugrani tud, jó a koordinációja, ráadásul balkezes, - ez azért kezdetnek elég jó kombináció a kézilabdában, igaz? (10-es játékos, alsó kép)

 (A teljes cikk a Sportime következő számában jelenik meg!)

Folyt köv...

Bevezetés

A térdsérülés a sportolók rémálma. Ebben is vezető sérüléstípus az ACL (elülső keresztszalag) szakadása. A most következő cikk, tehát főként azon atléták és edzői figyelemében ajánlott, akiknek sportága tartalmaz robbanékony mozdulatokat, hirtelen irányváltásokat, ugrásokat, fékezéseket, ütközéseket. 

(Forrás Trzaskoma L. - IWI SportAcademy FIT conference)

A lábizmok fejlesztése tehát fontos feladat a sérülések megelőzés szempontjából, ugyanakkor bizonyos traumákat a legfejlettebb izmokkal sem lehet kivédeni:

 Ouch....

Itt kell megjegyezni, hogy az ACL sérülések csökkentése rendkívül összetett feladat, nem csupán az izomerő növelése lehet védőfaktor, hanem koordinációs, funkcionális gyakorlatok is, melyek a izom - ideg kapcsolatot fejlesztik. Egyébként a sérülések nagy része non-kontakt !!! (További info: PES - CES képzési anyag)

A hobby testépítés nem tartozik a veszélyes sportok közé, nyugodtan használd tovább a definiálásra, izolálásra, előfárasztásra a lábnyújtás gyakorlatot, de figyelj az antagonista izmok erősítésére is!

(Zopcsák László)

Lábnyújtás gépen - a hatékonyság és a sérülésveszély aspektusából

Attól, hogy egy gyakorlat széles körben elterjedt és a legtöbb edző ajánlja a használatát, még nem jelenti azt, hogy az 'jó' gyakorlat. Egyes esetekben el kell hagyni az edzésprogramból azokat a gyakorlatokat, melyek nem hatékonyak, vagy éppen megnövelik a sérülések előfordulásának esélyét.

1. ábra A lábnyújtás gyakorlat kiindulóhelyzete és véghelyzete

A lábnyújtás (gépen) gyakorlat egyszerűnek mondható. El kell helyezkedni a gépen, majd nyújtani kell a térdet a beállított ellenállás ellen. Nyilván ismerős a kérdés: 'Ég már?' Az biztos, hogy a combokban az égő érzés pillanatok alatt kialakul.

A lábnyújtás a legtöbb célorientált edzéstervben szerepel. Az élsportolók egy része az alsó végtag edzéseinek részeként, bemelegítésként, aktivációs célzattal használják, mielőtt nagyobb ellenállással dolgoznak. A testépítésben (hobbi, vagy élsport) azért végzik, hogy a combokban minél nagyobb hypertrófia hatást érjenek el, valamint, hogy minél definiáltabb legyen a m. quadriceps femoris-uk. A rehabilitációban is találkozunk a gyakorlattal, hogy a combfeszítő erejét visszaállítsák a sérülés után.

A térdre ható erőhatások

Lábnyújtás közben az ellenállást a sípcsont alsó részénél (a boka felett) lévő párnázott résszel mozgatjuk. Ez a mozgás hatalmas nyíróerőt közvetít a térdre, vagyis az erő horizontálisan hat erre az ízületre, ami a térd elülső részét károsít(hat)ja.

A legtöbb komolyabb sérülésnél horizontálisan hatnak az erők a térdre. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb lendületet és ütközést tartalmazó gyakorlat, így a lábnyújtás gyakorlat esetében is az elülső keresztszalagra (ACL - anterior cruciate ligament) hatnak negatívan ezek az erők.

2. ábra A térdízület sematikus anatómiája

Az ACL megakadályozza, hogy a lábszár a combcsonthoz képest előre csússzon. Vagyis láthatjuk, hogy a gyakorlat nagymértékben terheli az ACL-t. Egy, a Journal of Biomechanics szaklapban megjelent cikk alapján az ACL túlfeszítése nagyobb mértékben áll fenn a gyakorlat végzése közben, mint a guggolás, illetve a lábtolás (gépen) gyakorlatok esetén. Nyilvánvaló, hogy a vizsgálatban (és a való életben is) kisebb ellenállást használunk a gyakorlat végzése közben, mint a guggolásnál, de ez ebben az esetben nem lényeges. Egy másik, a The American Journal of Sports Medicine lapban megjelent cikk azt írja, hogy a guggolás során növelt ellenállás nem növeli az ACL-re ható erők hatását, míg lábnyújtás esetén szignifikánsan növelte azt. Az erő messze hat a térdtől, így bármekkora ellenállás esetén a térd jóval nagyobb terhelést kap. Ezen kívül az emberi test úgy működik, hogy a guggolás közben fellépő kompressziós erőt is kezelni tudja, így nagyobb ellenállások sem jelentenek gondot a térdnek (guggolás esetén).

3. ábra A térd ízület és a csontok

Más kutatók eredményei azt mutatják, hogy a guggolás, vagy az ahhoz hasonló mozgások (mint például a felhúzás) jóval nagyobb kompressziós erőt és izom-aktivációt hoznak létre, amíg a lábnyújtás, és az ahhoz hasonló mozgások nagyobb nyíróerőt okoznak minimális izom-aktiváció kiváltása mellett. A tanulmány a Journal of Bone and Joint Surgery lapban jelent meg.

Túlfejlesztett combfeszítők

Az új iskola alapján a sportteljesítmény növelése érdekében a test hátulsó részét (hátizmok, farizmok, combhajlítók, stb.) fejlesztjük hangsúlyosabban, vagyis a populáris mell-bicepsz edzéssel kevésbé fog fejlődni az általános sportteljesítmény. Ugyanez elmondható a combfeszítőkről is. A legtöbb hobbi testépítő, hobbi sportoló nagyobb késztetést érez a comb elülső részének fejlesztésére, mivel ezek láthatóbbak. A nagyobb tömegük és definiáltságuk nagyobb láberő látszatát kölcsönözik (nyilván erősebb is). Ritkábban halljuk, hogy egyesek a combfeszítőjük definiáltságát, erejét emelnék ki magukon.

Tudjuk azt is, hogy a túlfejlesztett combfeszítők izom imbalanszot okoznak a combhajlítók rovására, így számtalan probléma, sérülés kialakulásának indikátorai is. A combhajlítók és a combfeszítők együttesen védik a térdet. Amíg a combfeszítő a PCL (posterior cruciate ligament), vagyis a hátulsó keresztszalag, addig a combhajlító az ACL terhelését enyhíti. Amennyiben túl erősek a combfeszítők, úgy a combhajlítók nem tudják megfelelő mértékben végezni a munkájukat és az ACL sérülésének szignifikánsan nő az esélye. Ez a probléma a női sportolóknál hangsúlyosabb, sűrűbben fordul elő.

4. ábra A combfeszítők és combhajlítók munkája futás közben

A combhajlítók sprintnél és irányváltásoknál hatalmas szerepet kapnak azáltal, hogy előre húzzák a testet, és lassításnál, megállásnál elnyelik az erőt. Nem nehéz innen tovább gondolni, hogy erős combfeszítő és gyenge combhajlító esetében a sérülés előfordulása csak idő kérdése. Ahhoz, hogy a sportoló erősebbé, gyorsabbá váljon, és hatékonyabban mozogjon, funkcionális gyakorlatokat kell végeznie, így hamarabb érheti el a kitűzött célokat, és tovább tarthatja fenn az optimális teljesítményt. A megoldás ebből a szempontból könnyű: többet kell guggolni. Egy, a The American Journal of Sports-ban megjelent cikk szerzői szerint a guggolás gyakorlat sokkal jobb combhajlító és combfeszítő együttműködést hoz létre, mint a lábnyújtás.

Következtetések

A fent leírtakból az következik, hogy a lábnyújtás gyakorlat az egyik legrosszabb, amit csak ismerünk, és azonnal abba kell hagyni, a gépeket pedig ki kell selejtezni. Nyilvánvalóan ez nem igaz. Sokan végzik az edzésprogramjuk részeként, mégsem alakult ki náluk ACL szakadás, vagy bármely más sérülés. Más kérdés, hogy a túlfejlesztett combfeszítők temérdek sérülés indikátorai lehetnek, így több sportolónak át kellene variálni az edzésprogramját.

5. ábra A láb izmai a részletesség igénye nélkül

A sportolóknál, akik minél jobb sportteljesítményre törekednek, minimalizálni kell a sérülések veszélyét, így el kell hagyni, vagy ritkábban végezni azokat a gyakorlatokat, amelyek károsíthatják az aktív, vagy passzív mozgatórendszert. Ezek a gyakorlatok a már meglévő sérüléseket is súlyosbíthatják. Az elsődleges lábra ható gyakorlatokkal jobb hatást érhetünk el, így például a guggolással, és felhúzással. Ha a láb elülső részét akarjuk fejleszteni, akkor is választhatunk összetett, funkcionális gyakorlatokat, mint az elől guggolást, vagy a hátra kitörést.

Felhasznált irodalom: 

Zheng, N., et. al. (1998). "An analytical model of the knee for estimation of internal forces during exercise." Journal of Biomechanics, 31(10), 963-967.

Beynnon, B., et al. (1997). "The Strain Behavior of the Anterior Cruciate Ligament During Squatting and Active Flexion-Extension: A Comparison of an Open and a Closed Kinetic Chain Exercise." The American Journal of Sports Medicine, 25(6), 823-829.

Lutz, G., et. al. (1993). "Comparison of tibiofemoral joint forces during open-kinetic-chain and closed-kinetic-chain exercises." Journal of Bone and Joint Surgery, 75(5), 732-739.

Boyd, M. L., et. al. (1996). "A Comparison of Tibiofemoral Joint Forces and Electromyographic Activity During Open and Closed Kinetic Chain Exercises." The American Journal of Sports Medicine, 24(4), 518-527.

Ábrajegyzék:

1.       http://www.physicallytrained.com/fm21-20/physical-fitness-training/images/EM-leg-extension.PNG
2.       https://www.childrensal.org/images/Clinical%20Services/UAB_sportsmed/knee.jpg
3.       http://www.precisionnutrition.com/wordpress/wp-content/uploads/2009/09/KneeACL.jpg
4.       http://s3.amazonaws.com/rapgenius/Hamstring-Quad4.jpg
5.       http://1.bp.blogspot.com/-5kTiq2tpXUw/UZiu96UsQoI/AAAAAAAAALk/tA3-RHhZ58s/s1600/leg-muscles.jpg)

Fordította, átdolgozta:

Ungvári Máté

Neveléstudomány - Sporttudomány PhD hallgató

Msc rekreáció irányító

Erőnléti edző (PES)

Okleveles személyi edző

IWI fitnesz instruktor szakmai vezető, tanár
IWI Sportakadémia tanár

Az eredeti cikk:

Why You Should Never Do This Exercise

Andy Haley- Sporttudományi BSc, CSCS, Associate Content Director at STACK Media

http://www.stack.com/2014/04/29/never-do-leg-extensions/

NASM-IdeaFit videó a lábnyújtásról:

http://www.ideafit.com/node/3184923

Funkcionális és Integratív Edzésmódszerek a fitneszben és az élsportban

címen teltházas gyakorlati konferenciát rendeztünk a 9. DECATHLON FittAréna keretein belül az IWI SportAkadémia kollégáival. Óriási volt az érdeklődés, a jegyek már négy nappal az esemény előtt elfogytak! 

Persze a terem 100 főre volt méretezve, de most ezek voltak a lehetőségek a Syma csarnokban.

A résztvevők széles körből érkeztek, mint ahogy azt a májusi nemzetközi erőnléti edző konferencián már megtapasztalhattuk. Praktizáló erőnléti edzők, útkereső kezdők, fitnesz trénerek, egyetemi gimnáziumi testnevelő tanárok, gyógytornászok, közgazdász, menedzser. Jöttek a fitneszből, fociból, kéziből, kosárból, súlyemelésből, crossfittből, felsorolni is nehéz mennyi területről! Egy azonban feltűnt: a döntéshozó vezetők hiánya... 

A konferencia célja az volt, hogy a fitneszben és az élsportban dolgozó edzők olyan integrált edzésmódszertani szakmai ismeretekkel gyarapodjanak, melyre Magyarországon jelenleg még nagyon kevés lehetőség van. 

Had világítsam meg miért, idézve a konferencia bevezetőből:

„A funkcionális tréning már lerágott csont, mindenki funkcionálisan edz, képez, ilyen edzéseket tart, hiszen egy marketing hívószó lett. De mit jelent az integratív kifejezés?

Maga a szó összevonást, egyesítést jelent. Edzésmódszertani értelemben arra utal, hogy az egyes edzéseszközöket, módszereket nem öncélúan végezzük, hanem belefoglalva egy átfogó koncepcióba, például egy egész éves edzéstervezésbe, periodizációba. Ilyen az OPT (Optimum Performance Training) modell, ahol szisztematikusan egymásra épül az egyes sportági motorikus képességek fejlesztése. Hasonló integratív megközelítéssel találkozunk a CEx korrektív sportrehabilitációs szisztémánál, ahol szintén nem izoláltan, egymástól függetlenül végeztetjük a korrekciós gyakorlatokat, hanem átfogó megközelítést alkalmazunk, a mozgás-diszfunkciók feltárására és kezelésére.

A konferencia célja, hogy ebből a megközelítésből elemezze a funkcionális tréninget, tudományos háttérrel, gyakorlatban is hasznosítható workshopok keretein belül, ahol lehetőség nyílik az interaktív részvételre, kérdések tisztázására.”

Tehát az öncélú funkcionális tréning szajkózása az eszközforgalmazók érdeke. Egy iskola, mint mi, a koncepció, a know-how az áttekinthető rendszer oldaláról közelítjük meg a kérdést. Az eszközforgalmazók pont fordítva ülnek a lovon. Ők a terméket tukmálják, majd ráépítenek egy tanfolyamot, mellyel hitelesíteni próbálják a portékát.. 

A konferencia résztvevőkkel egyet értettünk abban, (a nap végén volt egy erőnléti edző fórum, ahol rendkívül értékes beszélgetés alakult ki), hogy a nagy kihívás az edzősködésben nem az eszközök használata. Azt minimális idő és energiabefektetéssel le tudjuk venni a you tube-ról, és némi gyakorlás után végtelen mennyiségű gyakorlatot tudunk összeállítani. Akkor mi az igazi kihívás? Minthogy én is elkezdtem újból edzősködni a váci KSE kézilabda utánpótlásban erőnléti edzőként, a bőrömön tapasztalom:

Sportágspecifikus edzésperiodizáció!!! ízlelgessük ezt a rózsaszín ködben játszó kifejezést!

Igyekeztünk olyan témákat összegyűjteni, melyek izgatják a mai edzőket. Jó irányba keresgéltünk, mert ez a megközelítés sokakat fellelkesített.

Gyakorlati konferencia lévén nem csak előadásokat láthattak a résztvevők, hanem minden blokk tartalmazott olyan gyakorlati elemeket, melyek azt mutatták meg, hogy az egyes gyakorlatok, módszerek hogy is néznek ki valójában. A pulzuskontrollról szóló előadáson például egy crossfittes súlyemelő hölgy pulzusát követhettük nyomon a kivetítőn, élőben. A cél olyan használható tudás átadása volt, mely nem csak egy fitnesz edző, hanem egy élsportoló vagy élsport edző számára is új, a való életben hasznosítható, magas szintű szakmaiságot képvisel.

•          Pulzuskontroll az erőedzésben, és a crossfit-szerű sportágakban, a cross-challenge-ben

•          Korrektív Sportrehabilitáció (CES) a gyakorlatban, a mozgásdiszfunkciók felmérése és kezelési terv kialakítása.

•          A test központjának helyes működése és szerepe funkcionális edzéseknél és sportnál. A korrektív edzés módszer helye és szerepe az élsportban és a funkcionális szemléletű edzésekben

•          Proprioceptív tréning jelentősége és alkalmazása a versenysportban és a teljesítmény fitnesz-ben

•          Integrált SAQ – Speed, Agility, Quickness és vertikális ugrásfejlesztés korszerű módszerei

További képek itt

Az előadók és az előadások bemutatását ezen a linken érheted el.

„Már az esemény alatt és után is rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk az IWI SportAkadémia szakmai tevékenységére vonatkozóan. Ez megerősít minket abban, hogy jó úton járunk és szükség van a fitneszben és az élsportban arra, hogy az új trendek és kutatási eredmények eljussanak az edzőkhöz és a sportszakemberekhez. Továbbra is célunk a magas szakmai színvonal fenntartása, a magyar élsport és a fitnesz edzők segítése, így reméljük, hogy ez a konferencia egy olyan eseménysorozat kezdete lehet, mely folyamatos, magas színvonalú szakmai fórumot nyújthat mind az élsport, mind a fitnesz területén” (ZL).

Nagy Ákos Strongman versenyző és 2x Jr. világbajnok súlyemelő ezt mondta:

„Még egyszer szeretnék gratulálni a FittArénán általatok szervezett erőnléti edzői konferenciához. Könnybelábadt a szemem, hogy a súlyemelés többször is szerepelt a programban! A konferencia sok dologban megerősített, és sok új hasznos információt, tudásanyagot is kaptam, teleírtam vagy 6 oldalt!”

Ákos mellett a konferencia kérdőívet kitöltők 50 %-a szeretne valmilyen módon bekapcsolódni a munkánkba, oktatásba, cikkírásba, szervezésbe. Ez hatalmas érzés, mint ahogy az is, hogy a fejlesztő javaslatokra ilyen kommenteket kaptunk:

„Többször legyen”, Nagyobb helyszínen legyen”, Összefoglaló füzetet is adjatok ki a konferenciáról” !

Köszi… igyekszünk! :)

Az Erőnléti Edző Fórum a konferencia végén nekem nagy élmény volt. Sokan ottmaradtak a fárasztó nap után, ami meggyőzött arról, hogy valós igény van ezekre a kerekasztal beszélgetésekre.

A főbb gondolatok, melyeket a hozzászólók megfogalmaztak:

• Paradigmaváltás szükséges az élsportban, hogy ez a személélet begyűrűzzön.
• Nehéz a felnőtt sportolókkal mindezt megoldani, az utánpótlásnál kellene kezdeni
• Nincs könnyű dolguk most az erőnléti edzést és az új metódust terjesztőknek, de el kell érni a KRITIKUS TÖMEGET és akkor várható egy áttörés
• Ez a szakasz most egyfajta "evangelizáció" ennek az új edzéskoncepciónak a hirdetése, terjesztése. Úttörő munka. Alulról építkezünk, türelem kell.
• Talán az áttörést a klubtulajdonosok felől is el kellene kezdeni, mert az egyesületek, szakági szövetségek vezetése mintha nem lenne érdekelt a változásban. A tulajnak viszont a játékosok értékállósága (ne sérüljön, vagy minél kevesebbet)  elemi érdeke
• TAO kérdést, mint finanszírozási forrás lehetőséget körül kell járni a kluboknak, nekünk kell segíteni, hogy ebből tudjanak alkalmazni több edzőt, korrektív sporttrénert.
• A résztvevők nagy problémának látják, hogy a sportvezetők sokszor játékosokból, edzőkből lesznek, nem pedig menedzserekből, akik ezt tanulták.
• Előkerültek persze olyan messze nyúló szociokulturális kérdéskörök is, mint a gyerekek mozgásszegény életmódja, a szülők bevonása, a mindennapos testnevelés hatékonytalansága, a hazai mozgásszegény életmód okai.
• Volt aki üzleti oldalról a számok világából közelítené meg a kérdést, közgazdász -edző lévén hatástanulmánnyal támasztaná alá az erőnléti edzői koncepció és a team munka jelentőségét.
• Mások szolgáltatás menedzsment oldalról közelítenének.
• Egy egyetemi tanár a hagyományos edzőképzés anomáliáira hívta fel a figyelmet, mely hátráltatja a színvonalas munkát.
• Mások szerint ki kell dolgozni egy korrekciós és erőnléti felmérési rendszert és ennek segítségével támasztani alá munkánk szükségességét a szövetségek felé.
• Vajon a sportorvoslás segítő, vagy konkurens szakma -e itthon? Van-e hajlandósága az orvosoknak gyógytornászoknak a közös munkára? (A Magyar Gyógytornászok Társasága vezetését mindig meghívom az ilyen rendezvényeinkre - süket csend, nagy néha udvarias hárítás.)
• Testnevelőket viszont mindinkább be kellene vonni ebbe a munkába.

Ezek voltak tehát a meglátások, vélemények arra a kérdéskörre, hogy miként lehetne az erőnléti edző szakmát pozicionálni itthon, felhívni a figyelmet a team munkára, a korszerű korrekciós és teljesítményoptimalizáló módszerek, eszközök használatára.

Ne feledkezzünk meg közben arról sem, hogy míg mi szép csendben konferenciáztunk, lent a csarnokban dübörgött a zene és az IWI Stand is tele volt élettel:

 Erről is készült egy videó:

             A civilizációs fejlődés hatására néhány évtizeddel ezelőtt kialakult a "homo sitting", vagyis az ülő életmódot folytató ember. Ez evidencia, mindenki tisztában van vele. Az sem új információ, hogy ennek az (inaktív) életmódnak számos negatív hatása van, mely a mindennapi élet velejárója és az életminőség rontó tényezője. A történelmi bevezetést inkább kihagynám, nézzük azt, hogy az ülő életmódnak milyen hatásai vannak az emberi szervezetre, ott is inkább az aktív és passzív mozgatórendszerre.

            A csontok és az ízületi rendszer minden elemével alkotják a passzív mozgatórendszert. Általában arra az emberre mondják, hogy rossz a testtartása, akinek a gerince láthatóan rossz pozícióban van. A gerinc kettős 'S' alakú fiziológiás görbülettel rendelkezik. Hivatalosan ezek a nyaki lordózis (cervical lordosis), háti kifózis (thoracal kyphosis), ágyéki lordózis (lumbar lordosis), keresztcsonti kifózis (sacral kyphosis). Sokszor hallom diákjaimtól, klienseimtől, hogy ágyéki lordózisuk van. Az ágyéki lordózis egy normális fiziológiás görbülete a gerincnek, akkor van gond, ha a fokozott lumbáris lordosis állapota áll fenn.

Az aktív mozgatórendszer eleme az izomzat, ami különböző módon csontokhoz kapcsolódik. Az izomzatot felépítő izomsejtek (izomrostok) különböző ingerek hatására megrövidülnek, illetve megnyúlnak. Tudjuk, hogy megfelelő módszerekkel az izomszövetre tudunk hatni, például a testépítés világából ismert hypertófia edzéssel az izom keresztmetszetét növelhetjük. Más módszerrel a kontraktilitását, az összehúzódások gyorsaságát, stb. tudjuk fejleszteni.

Mozgás, illetve terhelés hatására az izmok megrövidülnek, és megnyúlnak. Ez nem is lenne baj, sőt, de ha nem foglalkozunk tovább az izmokkal, akkor a testtartásunkat nem az optimális irányba fogjuk befolyásolni. Felvetődik a kérdés, hogy mit nevezhetünk optimális testtartásnak?

Különböző statikus és dinamikus tartáshiba tesztekkel diagnosztizálni lehet a testtartásbeli torzulásokat. A fentiek alapján mindenki meg tudja határozni nagyrészt, hogy mennyire tér el a testtartása az optimálistól. A túl aktív (megrövidült) és túl gyenge (megnyúlt) izmok különböző testtartásbeli torzulásokhoz járulnak hozzá. Az ülő életmód által legsűrűbben előforduló szindrómák a következők:

Alsó kereszt szindróma (Low Crossed Syndrome)

Az alábbiak jellemzik:

•          Fokozott ágyéki homorítás (lumbar lordosis)
•          A medence előre billent helyzete
•          Az ágyéki gerinc csökkentett stabilizációja a funkcionális mozgási minták alatt

Megrövidült izmok                            

•          m. iIliopsoas                           csípőhorpasz izom
•          m. rectus femoris                    egyenes combizom
•          m. tensor fascia latae              combpólyafeszítő izom
•          rövid adductorok                   rövid combközelítő izmok
•          m. erector spinae                    gerincmerevítő izom
•          m. gastocnemius                     kétfejű lábikra izom
•          m. soleus                                gázló izom
•          m. latissimus dorsi                 széles hátizom

Megnyúlt izmok

•          hamstrings                                         combhajlítók
•          m. gluteus maximus                           nagy farizom
•          m. gluteus medius                              középső farizom
•          m. gluteus minimus                            kis farizom
•          m. transversus abdominis                   haránt hasizom          
•          m. multifidus                                     sokbahasadt izom
•          m. obliquus externus abdominis        külső ferde hasizom  
•         m. obliquus internus abdominis         belső ferde hasizom  
•          m. tibialis anterior et posterior           elülső és hátulsó sípcsonti izom

Megváltozott ízületi mechanika:

•          Növekvő ágyéki nyújtás (extensio)
•          Csökkenő csípő nyújtás (extensio)

Legsűrűbben előforduló sérülések:

•          Folyamatos combhajlító feszülés, így sűrűbben előforduló húzódás, szakadás ezen a területen
•          Fájdalom a térd elülső részében
•          Alsó háti (derék) fájdalom

Felső kereszt szindróma (Upper Crossed Syndrome)

Az alábbiak jellemzik:

•          Púpos, emelt váll (elevatio)
•          Előre esett váll (protractio)
•          Előre billent fej (protractio)
•          Fokozott háti domborítás (thoracal kyphosis)
•          Az alsó nyaki szakasz hajlítva (flexio)
•          A felső nyaki szakasz nyújtva (extensio)
•          Sűrűbben előfordul azoknál, akik ülő munkát végeznek, illetve, akik sokat edzenek egy dimenzióban (túlterhelés)

Megrövidült izmok                           

•          m. pectoralis major                 nagy mellizom
•          m. pectoralis minor                 kis mellizom
•          m. levator scapulae                lapockaemelő izom
•          m. trapezius (upper)               trapézizom (felső része)
•          m. deltoideus anterior                        deltaizom (elülső része)
•          m. subscapularis                     lapocka alatti izom
•          m. latissimus dorsi                 széles hátizom
•          m. teres major                         nagy görgeteg izom
•          m. sternocleidomastoideus    fejbiccentő izom
•          m. longus colli                        hosszú nyakizom
•          m. longus capitis                    hosszú fejizom
•          m. rectus capitis                     egyenes fejizom
•          scalenes                                  ferde nyakizmok

Megnyúlt izmok

•          m. rhomboideus                     rombuszizom
•          m. trapezius (mid-lower)        trapézizom (középső és alsó része)
•          m. serratus anterior                 elülső fűrészizom
•          m. deltoideus posterior          delta izom (hátulsó része)
•          m. teres minor                         kis görgeteg izom
•          m. infraspinatus                     tövisalatti izom

Megváltozott ízületi mechanika:

•          Növekvő nyaki nyújtás (extensio)
•          Növekvő lapockai (vállövi) előre húzás (protractio)
•          Növekvő vállövi emelés (elevatio)

•          Csökkenő váll nyújtás (extensio)
•          Csökkenő kifelé forgatás (medial rotatio)

Legsűrűbben előforduló sérülések:

•          Fejfájás
•          Bicepsz tendonitis
•          Rotátor köpeny sérülés
•          Váll instabilitás
•          Thoracic outlet szindróma (TOS)

Pronációs szindróma (Pronation Distortion Syndrome)

Az alábbiak jellemzik:

•         Túlzott láb pronáció (pronatio) (lúdtalp)
•         Térd hajlítása (flexio), berotálás (medial rotatio) és valgus (X láb) a funkcionális mozgásoksorán
•         A sarokelemelkedika talajtól a guggolás közben

Megrövidült  izmok

•          m. peroneus longus                            hosszú lábszárizom
•          m. peroneus brevis                             rövid lábszárizom
•          m.. gastrocnemius                                kétfejű lábikra izom
•          m. soleus                                             gázlóizom
•          IT band                                              iliotibialis szalag
•          m. tensor fascia latae                         combpólyafeszítő izom
•          hamstrings                                         combhajlítók
•          adducctor complex                            combközelítők
•          m. iliopsoas                                         csípőhorpasz izom
•          m rectus femoris                                egyenes combizom

Megnyúltizmok

•          m. flexor digitorum longus                hosszú ujjakat hajlító izom
•          m. flexor hallicus longus                    hosszú öregujjhajlító izom
•          m. tibialis anterior                              elülső sípcsonti izom
•          m. tibialis posterior                            hátulsó sípcsonti izom
•          m. vastus medialis                             belső vaskosizom
•          m. gluteus medius                              középső farizom
•          m. gluteus maximus                           nagy farizom
•          hip external rotators                           a csípő kirotációjáért felelős izmok

Megváltozott ízületi mechanika:

•          Növekvő térd közelítés (adductio) (térd "beesik")
•          Növekvő befelé forgása a térdnek (medialis rotatio)
•          Növekvő lábfej pronáció (pronatio) (boka "beesik")
•          Növekvő kifelé forgása a lábfejnek (lateralis rotatio)

•          Csökkenő boka visszafeszítés (dorsiflexio)
•          Csökkenő boka inverzió (inversio)

Legsűrűbben előforduló sérülések:

•          Sarok fájdalom (plantar fasciitis)
•          Posterior tibialis stressz-szindróma
•          Posterior tibialis tendonitis
•          Ugrótérd szindróma
•          Alsó háti fájdalom

Ha az ízületeket mozgató izmok között megbomlik az egyensúly, akkor izom imbalanszról beszélünk. Megkülönböztetünk tipikusan megrövidült és tipikusan megnyúlt izmokat, melyek megváltoztatják a normál mozgásmintákat és ez ahhoz vezet, hogy az ízületek biomechanikájában degeneráció alakul ki.

Tipikusan megrövidült izmok:

m. gastrocnemius                             kétfejű lábikraizom

m. soleus                                            gázlóizom

adductor complex                             combközelítők

hamstrings                                          combhajlítók

m. psoas major                                  horpaszizom   

m. tensor fascia latae                        combpólyafeszítő izom

m. rectus femoris                                egyenes combizom

m. piriformis                                         körteképű izom

m. quadratus lumborum                    négyszögű ágyékizom

m. erector spinae                                gerincmerevítő izom

m. pectoralis major et minor              kis és nagy mellizom

m. latissimus dorsi                              széles hátizom

m. teres major                                      nagy görgeteg izom

m. trapezius (upper)                            trapézizom (felső része)

m. levator scapulae                             lapockaemelő izom                

m. sternocleidomastoideus                fejbiccentő izom

scalenes                                                ferde nyakizmok

Tipikusan megnyúlt izmok:

m. tibialis anterior                                   elülső sípcsonti izom

m. tibialis posterior                                 hátulsó sípcsonti izom

m. vastus medialis obliquus (VMO)    belső vaskosizom

m. gluteus maximus et medius            nagy és középső farizom

m. transversus abdominis                     haránt hasizom

m. obliquus internusabdominis           belső ferde hasizom

m. multifidus                                            sokbahasadt izom

m. serratus anterior                                elülső fűrészizom

m. trapezius (mid, lower)                       trapézizom (középső és alsó része)

m. rhomboideus                                      rombuszizom

m. teres minor                                          kis görgeteg izom

m. infraspinatus                                       tövisalatti izom

m. deltoideus posterior                          deltaizom (hátulsó része)

deep cervical flexors                              mély nyaki hajlítók

A fentiekből látjuk, hogy milyen jellemzői vannak az optimális testtartásnak, valamint azt is, hogy az ülő életmód terhelése hogyan befolyásolja azt. Amint diagnosztizáltuk azt, hogy melyik izmok lehetnek nagy valószínűséggel megnyúlt, vagy megrövidült helyzetben, már egy lépéssel közelebb lehetünk ahhoz, hogy az optimális irányba mozdítsuk az adott állapotot. A legjobb, leghatékonyabb módszer az, ha szakemberre (gyógytornász, sportfizioterapeuta, CES [Corrective Exercise Specialist], stb.) bízzuk magunkat. Abban az esetben, ha jól diagnosztizáltuk az állapotunkat, magunk is tudunk a javulás érdekében tenni. Leegyszerűsítve a helyzetet: a túl aktív (megrövidült) izmokat nyújtanunk, az inaktív (megnyúlt) izmokat pedig erősítenünk kell.

A megrövidült izmok nyújtása többféleképpen lehetséges. A fitnesz ipar fejlődésének pozitív hatása miatt egyre többen használnak lágyszövet fellazító, illetve izompólya nyújtó technikákat, eszközöket. Az SMR (Self Myofascial Release) technika hatásában a mélyszöveti masszázshoz hasonlít. A technika lényege az, hogy egy szivacshengerre helyezzük a nyújtani kívánt izmot, és hosszában gördülünk rajta a testsúly ellenállását segítségül hívva. Ez a módszer segít az izomcsomók oldásában, illetve az izompólya nyújtásában. SMR henger beszerezhető már a legtöbb fitnesz kiegészítőket forgalmazó boltban, de egy megfelelő méretű PVC cső is hatékony lehet. Fontos megemlíteni a kummulatív sérülési ciklust. Bármilyen szöveti trauma gyulladást eredményez, ami görcsöket okozhat. A görcsök adhéziókhoz (összetapadások, letapadások) vezetnek, melyek fennállása megváltozott neuromuszkuláris szabályozást válthat ki. Végül az egész kör egy izom imbalansz állapotot hoz létre, mely új szöveti traumát okozhat és egy így tovább. Az izomcsomók oldásával, az izompólya nyújtásával minimalizálhatjuk a ciklus előfordulásának lehetőségét.

A megrövidült izmokat nyújthatjuk statikus, dinamikus módon, PNF (Proprioceptív Neuromuszkuláris Facilitáció) módszerrel, stb.

A megnyúlt, inaktív izmokat több módon is tudjuk erősíteni. Választhatunk a hagyományos ellenállásos edzés (klasszikus kondicionáló termes), funkcionális edzés, elektro-miostimuláció, stb. módszerek közül bármit, csak tudnunk kell, hogy az izmot hogyan szeretnénk fejleszteni, erősíteni.

            Az NASM (National Academy of Sports Medicine) ajánlása alapján, a CES (Corrective Exercise Specialist) szakember külön gátló, nyújtó, aktiváló és integráló technikákat épít egymásra, vagyis egy korrekciós gyakorlat folyamatot alkalmaz, mely az emberi mozgatórendszerben lévő károsodások felismerésének és javításának szisztematikus folyamata:

1. Probléma azonosítása (integrált értékelés)
2. Probléma elméleti megoldása (korrekciós program tervezés)
3. Probléma gyakorlati megoldása (alkalmazás)

Először az izompólya gátlása, nyújtása a cél, majd a mechanikusan rövidült izomnak és kötőszövetnek a meghosszabbítása, nyújtása. A megfelelő hossz fenntartása szükséges az ízület mozgástartományának megtartásához, növeléséhez (optimalizálásához). Ezek után következik az alulműködő izom aktiválása, majd annak az izolált erősítése, végül az izom mozgásainak integrálása egy mozgásmintába. Röviden szólva a korrekciós gyakorlat kontinuum első és második fázisa a túlműködő izompólya szöveteket célozza meg, melyek megakadályozhatják az optimális ízületi mozgástartomány elérését és végül csökkentik a mozgás képességét. A korrekciós gyakorlat kontinuum utolsó fázisa, az integráció arra való, hogy az egész emberi mozgatórendszer mozgásait újra tanítsa, így visszahelyezve a funkcionális szinergista mozgásmintába.

Fontos megjegyezni, hogy most csak a statikus állás kritériumait tárgyaltuk, így nem esett szó a különböző mozgások közben fellépő testtartásbeli torzulásokról (járás, guggolás, kitörés, húzás, tolás, stb.).

A testünk optimális működéséhez elengedhetetlen, hogy a testtartásunk is optimális legyen. Bármilyen eltérés további torzulásokhoz, károsodásokhoz vezethet, melyek egy idő után tartósan is megmaradhatnak. Ha a fent említett szindrómák elemeit, vagy bármilyen testtartásbeli torzulást észlelünk magunkon, elengedhetetlen, hogy javítsunk rajta akár magunk, akár egy szakember segítségével.

További kérdést vet fel az, ha egy adott izom imbalansszal rendelkezünk, akkor ajánlott-e olyan mozgásformát űzni, mely épp ezeket a torzulásokat fogja erősíteni?
Nyilván nem, így olyan mozgásformákat kell keresnünk, melyek valamelyest javítják, de elsősorban nem rontják a kialakult izom imbalansz helyzetünket, például a fenti szindrómák fennállása kontraindikálja a legtöbb ülve végzett edzést.

Ungvári Máté

MSc, CPT, PES

• Neveléstudományi doktorandusz
• Személyi edző
• Erőnléti edző (Ceglédi VSE)
• Fitnesz szakértő (Men's Health Magyarország)
• Fitnesz instruktor, testépítés-fitnesz edző képzés szakmai vezető (International Wellness Institute)
  Elméleti, gyakorlati tanár (IWI Sportakadémia)

Felhasznált irodalom:

1. American College of Sports Medicine (2013): ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription 9th ed., Lippincott Williams & Wilkins, Philadelhpia, US.

2.       Beimborn DS, Morrissey MC. A review of literature related to trunk muscle performance. Spine 1988;13:655–70.
3.       Bell DR, Padua DA. Influence of ankle dorsiflexion range of motion and lower leg muscle activation on knee valgus during a double legged squat. J Athl Train 2007;42:S-84.
4.       Chaitow L. Cranial Manipulation Theory and Practice: Osseous and Soft Tissue Approaches. London: Churchill Livingstone; 1999.
5.       Edgerton VR, Wolf S, Roy RR. Theoretical basis for patterning EMG amplitudes to assess muscle dysfunction. Med Sci Sports Exerc 1996;28(6):744–51.
6.       Hammer WI. Muscle Imbalance and Post-facilitation Stretch. In: Hammer WI, ed. Functional Soft Tissue Examination and Treatment by Manual Methods. 2nd ed. Gaithersburg, MD: Aspen Publishers, Inc; 1999:415–46.
7.       Hammer WI. The shoulder. In: Hammer WI, ed. Functional Soft Tissue Examination and Treatment by Manual Methods. 2nd ed. Gaithersburg, MD: Aspen Publishers, Inc; 1999:35–136.
8.       Hodges PW. Motor control of the trunk. In: Grieve GP, ed. Modern Manual Therapy of the Vertebral Column. 3rd ed. New York, NY: Churchill Livingstone; 2004:119–40.
9.       Janda V. Muscle Function Testing. London: Butterworths; 1983.
10.   Janda V. Muscles and Motor Control in Cervicogenic Disorders. In: Grant R, ed. Physical Therapy of the Cervical and Thoracic Spine. St. Louis, MO: Churchill Livingstone; 2002:182–99.
11.   Janda V. Muscle Strength in Relation to Muscle Length, Pain and Muscle Imbalance. In: Harms- Rindahl K, ed. Muscle Strength. New York, NY: Churchill Livingstone; 1993:83–91.
12.   Janda V. On the concept of postural muscles and posture in man. Aust J Physiother 1983;29(3):83–4.
13.   Kaufman KR, Brodine SK, Shaffer RA, Johnson CW, Cullison TR. The effect of foot structure and range of motion on musculoskeletal overuse injuries. Am J Sports Med 1999;27:585–93.
14.   Leahy PM. Improved treatments for carpal tunnel syndrome. Chiro Sports Med 1995;9:6–9.
15.   Lewitt K. Manipulation in Rehabilitation of the Locomotor System. London: Butterworths; 1993.
16.   Lewit K. Muscular and articular factors in movement restriction. Manual Med 1985;1:83–5.
17.   Liebenson C. Active muscular relaxation techniques. Part II: clinical application. J Manipulative Physiol Ther 1990;13(1):2–6.
18.   Liebenson C. Integrating Rehabilitation into Chiropractic Practice (Blending Active and Passive Care). In: Liebenson C, ed. Rehabilitation of the Spine. Baltimore, MD: Williams & Wilkins;1996:13–44.
19.   Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai I. Kner Nyomda, Gyoma.
20.   Moen MH, Tol JL, Weir A, Steunebrink M, De Winter TC. Medial tibial stress syndrome: a critical review. Sports Med 2009;39:523–46.
21.   Moore MK. Upper crossed syndrome and its relationship to cervicogenic headache. J Manipulative Physiol Ther. 2004 Jul-Aug;27(6):414-20.
22.   National Academy of Sports Medicine (2010): NASM Essentials of Corrective Exercise Training. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelhpia, US.
23.   National Academy of Sports Medicine (2010): NASM Essentials of Sports Performance Training. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelhpia, US.
24.   Spring H, Illi U, Kunz H, Rothlin K, Schneider W, Tritschler T. Stretching and Strengthening Exercises. New York, NY: Theime Medicals Publishers, Inc; 1991.
25.   Sarhmann S. Posture and muscle imbalance: faulty lumbopelvic alignment and associated musculoskeletal pain syndromes. Orthop Div Rev Can Phys Ther 1992;12:13–20.
26.   Sahrmann S. Diagnosis and Treatment of Movement Impairment Syndromes. St. Louis, MO: Mosby; 2002.
27.   Ungvári Máté, Fritz Péter (2014): Fitnesz, személyi edzés, funkcionális edzés. In. Fritz Péter (szerk, 2014): Fogalmak és jelentéseik a rekreáció területén. Líceum Kiadó Eger, 2014.
28.   Vesci BJ, Padua DA, Bell DR, Strickland LJ, Guskiewicz KM, Hirth CJ. Influence of hip muscle strength, flexibility of hip and ankle musculature, and hip muscle activation on dynamic knee valgus motion during a double-legged squat. J Athl Train 2007;42:S-83.
29.   Zopcsák László (2010): Személyi edző képzés tanfolyami jegyzet. International Wellness Institute

1. National Academy of Sports Medicine (2011): NASM Essentials of Personal Fitness Training. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelhpia, US.

Korszerű funkcionális és integratív edzésmódszerek a fitneszben és az élsportban – gyakorlati konferencia

Helyszín: 9. DECATHLON FittAréna (Syma Rendezvény és Kongresszusi Központ) konferencia terem
Időpont: 2014. november 2. vasárnap 9:30 – 16:30
Jegyár: 4.700 Ft

Figyelem! Az IWI-nél vásárolt, regisztrációhoz kötött jegy érvényes mind a konferencia, mind a FittAréna programjaira, azonban a sima FittAréna belépővel nem tudsz részt venni a konferencián!

Minden jegy elkelt! A helyek elfoglalása érkezési sorrendben történik!

A konferencia célja:

Rendben, funkcionális tréningről már hallottam, de mit jelent az integratív kifejezés?

Maga a szó összevonást, egyesítést jelent.

Edzésmódszertani értelemben arra utal, hogy az egyes edzéseszközöket, módszereket nem öncélúan végezzük, hanem belefoglalva egy átfogó koncepcióba, például egy egész éves edzéstervezésbe, periodizációba. Ilyen az OPT (Optimum Performance Training) modell, ahol szisztematikusan egymásra épül az egyes sportági motorikus képességek fejlesztése. Hasonló integratív megközelítéssel találkozunk a CEx korrektív sportrehabilitációs szisztémánál, ahol szintén nem izoláltan, egymástól függetlenül végeztetjük a korrekciós gyakorlatokat, hanem átfogó megközelítést alkalmazunk, a mozgás-diszfunkciók feltárására és kezelésére.

A konferencia célja, hogy ebből a megközelítésből elemezze a funkcionális tréninget, tudományos háttérrel, gyakorlatban is hasznosítható workshopok keretein belül, ahol lehetőség nyílik az interaktív részvételre, kérdések tisztázására.

Előadók és a témák bemutatása: (folyamatosan, nap mint nap bővülő lista)

Gáspár László

A pulzuskontroll jelentősége a crossfit-szerű (Cross-challenge), és a magas intenzitású (HIIT) erőfejlesztő edzésekben

(Szakmai munkatárs: Góg Anikó)

Szakmai tapasztalat:

• ZTE KK férfi kosárlabda csapat erőnléti edzője
• U 16-17-19 magyar labdarúgó válogatott kondicionáló edzője
• Személyi edző XXL Fitness
• XXL Fitness tulajdonos
• Cross-Challenge versenyző

Szakmai végzettség

• Testnevelő Tanár (TE)
• PES - erőnléti edző (NASM- IWI)
• Személyi Edző (IWI)

Az állóképességi sportokban sokat tudunk a pulzuskontroll alkalmazásáról, és használjuk is a terhelés optimalizálására, viszont a magas intenzitású erőedzések esetében teljesen elhanyagolt ez a terület. Holott a szív extrém terhelése itt fokozottan jelen van, ráadásul a rizikófaktorokat jelentősen növeli, hogy a megemelkedett szisztolés vérnyomás és a pulzus szorzatával az un. „Double Product”-al is számolnunk kell. Az erőedzésben alkalmazott pulzuskontroll új dimenziót nyithat a periodizált crossfit- jellegű edzéseknél, így elkerülhető lenne a kiégés, túledzés, illetve a lelkes kezdő sportolók „elvesztése”.

Téma:

• Rövid tájékoztatás a pulzuskontroll elméletéről, alkalmazásáról, lehetőségeiről
• A crossfit-jellegű sport bemutatása, gyakorlat anyagának ismertetése
• A pulzuskontroll jelentősége a crossfit-jellegű edzésben – mi az újdonság mindebben?
• Gyakorlati bemutató (válogatás a crosfit-szerű sport mozgásanyagából), pulzuskontrollal, az egyes gyakorlatok és demonstrátorok, eredményeinek kivetítésével, összehasonlításával.
• Eredmények értékelése, veszélyfaktorok, a pulzuskontrollos edzés pozitívumai

Gáspár László interjú a PES oklevélosztó után 

Dr. Trzaskoma Lukasz:

Erőnlét és sport fizioterápia a kosárlabdázásban és a labdás csapatsportokban - sérülés megelőzés és kezelés

Szakmai tapasztalat:

-           Uniqa Euroleasing Sopron erőnléti és rehabilitaciós edző

-           Soproni Darazsak Kosárlabda Akadémia erőnléti és Rehabilitációs koordinátor

-           Magyar Kosárlabda Országos Szövetsége erőnléti coordinator

-           Kosárlabda edző

-           Egyetemi oktató (egyetemi docens)

-           Sport Fizioterapeuta

Szakmai végzetség:

-           Sport Fizioterapeuta

-           PhD Teskultúra Tudományok, Mozgásrehabilitáció szakterület

-           Kosárlabda edző

Téma: 

Erőnlét és sport fizioterápia kosárlabdázásban (és a labdás csapatsportokban): sérülés megelőzés és kezelés.

Tartalma:

-           elvárások a modern kosárlabdázásban

-           az erőnléti edzés fő feladatai

-           leggyakrabban előforduló sérülések

-           preventiv gyakorlatok/módszerek

-           terápiás gykorlatok/módszerek

A téma ugyan a kosárlabdán keresztül közelíti meg a mozgás diszfunkciók kezelését és megelőzését, mégis ajánlott minden szakembernek, aki más sportágból érkezett, illetve teljesítmény-sportolók edzését irányítja.

Dr. Lukasz Trzaskoma, Nemzetközi Erőnléti Edző Konferencia, vágatlan, teljes előadás:

Ágó Renáta

Mozgásdiszfunkciók felmérése és kezelési terv kialakítása

Szakmai tapasztalat:

•        Magyar Női Vizilabda Válogatott erőnléti edzője és sportfizioterapeutája
•        Magyar Női Jégkorong Válogatott sportfizioterapeutája
•        UVSE felnőtt férfi vizilabda csapat erőnléti edzője 
•        UVSE felnőtt női vizilabda csapat erőnléti edzője és sportfizioterapeutája
•        IWI személyi edző tanfolyam vezetője

Szakmai végzettség:

• Személyi edző – Premier Global (London)
• Funkcionális trainer
• Korrektív sportrehabilitációs tréner– CES/NASM
• Sportfizioterapeuta-(City University Los Angeles)

A mozgásdiszfunkciók felmérése és kezelési terv kialakítása:

Az edzői munkában a mozgásszervi diszfunkciók felmérése és a torziók korrekciója elengedhetetlen, hogy megelőzzük a sérüléseket, csökkentsük a mozgás-beszűkülést, növeljük az izom-ízületi kiegyensúlyozottságot, és a teljesítményt.

Az előadás tartalma: 

•    A korrektív gyakorlatok elemzése és magyarázata

•    Diszfunkciók, sérülések gyakorlati megközelítése és bemutatása

•    Statikus testtartás elemzése és ennek sportspecifikus sajátosságai

•    Mozgások elemzése, tesztelése és ennek sportspecifikus jellemzői

•    Korrekciós technikák a személyi edzésben és sportolóknál

•    Korrekciós gyakorlatok teljesítménynövelő hatása

Góg Anikó

A proprioceptív tréning jelentősége és a proprioceptív edzés

Szakmai tapasztalat:

• 10 év a triatlon versenysportban, triatlon olimpikon (Sydney)
• 14 év személyi edzőként
• Lite Wellness - vezetőedző
• IWI Funkcionális Tréning tanfolyam vezetője

Szakmai végzettség:

• Triatlon edző
• Kinesis -és Technogym Master Tréner
• Funkcionális edző
• Human Kineziológia szak (TE- folyamatban)

Az előadás tartalma:

·         A proprioceptív tréning élettana, szerepe a hétköznapi életben és a versenysportban

·         A proprioceptorok aktiválása

·         Gyakorlatok fokozása, edzéstervbe történő integrálása.

Erőnléti Edző konferencia:

Funkcionális Tréning:

 Proprioceptív tréningről bővebben itt olvashatsz

Fűzy Gábor:

A korrektív edzés módszer helye és szerepe az élsportban és a funkcionális szemléletű edzésekben

Fontosabb szakmai tapasztalat:

- erőnléti edzőként több mint 10 sportágban egyéni csúcsok, nemzeti és nemzetközi dobogós helyezések

- rehabilitációs edző (Haladás, Illés Akadémia - labdarúgás, Falco - kosárlabda)

- nemzetközi pilates mestertanár hazai és nemzetközi képzések,  workshopok vezetője

- IWI CES képzés vezetője,  IWI PES képzés óraadó.

- BRIS módszer létrehozója

Végzettségek:

- MKP pilates mester edző

- PICP level 4 erőnléti edző

- CHEK rehabilitáció

- MTE testnevelő tanár

Téma:

A korrektív edzés módszer helye és szerepe az élsportban és a funkcionális szemléletű edzésekben.

A sport (professzionális és hobbi) sérülések 70%-a nem kontak sérülés,  azaz valamilyen diszfunkció, izom, izomlánc gyengeség,  arthrokinematikai egyensúly bomlás áll a háttérben. Ezek összefüggéseit nézzük meg néhány konkrét példában.

Tartalma:

Ízület és izom láncok kölcsönös viszonya. Ezek összefüggései sérülésekkel. 

Agonista - antagonista és strukturális egyensúly. Ezek teljesítményre gyakorolt hatása.

Hogyan, mitől lesz egy sportoló gyorsabb megfelelő rehabilitáció után mint sérülés elött.

 A test központjának helyes működése és szerepe funkcionális edzéseknél és sportnál.

Mi is az a központ, core és ennek helyes stabilizációja? A fitneszben és sportban használt gyakorlatok és központ/core gyakorlatok 80%-a valójában nem megfelelően, vagy nem elégségesen célozza meg a stabilizáló rendszert.

Tartalma:

Tények és tévhitek a core edzésben.

Központ működése gyakorlatok és edzés közben. 

Központ működése csúcs teljesìtménynél és csúcs teljesítményhez.

A finomhangolás és mozdulat minőség korrekciója.

Hogyan érj el egyéni csúcsot válltól nyomásban, kondi edzés nélkül?

A teljesítmény fejlesztés kihasználatlan szegmense.

Horváth Szabolcs - A vertikális ugrásfejlesztés összetevői

Szakmai tapasztalat (fontosabbak):

• Soproni NBI-es férfi kosárlabdacsapat erőnléti edzője
• Soproni SC utánpótlás erőnléti koordinátora
• IWI Erőnléti Edző (PES) képzés vezetője
• Korábbi élvonalbeli kosárlabda játékos

Szakmai végzettségek (fontosabbak):

• Okleveles személyi edző – IWI, NASM
• Okleveles erőnléti edző – PES/NASM
• Testnevelő tanár
• Kosárlabda edző

A vertikális ugrásfejlesztés összetevői:

Számos sportág elengedhetetlen mozgáseleme a gyors, robbanékony ugrás és irányváltás. A vertikális ugrásfejlesztés c. előadáson modern szempontok alapján vizsgáljuk és összegezzük az ugrás legfontosabb összetevőit, edzésmódszereit, kiegészítő eljárásait.

Az előadás tartalma:

•          Ízületi mobilitás/flexibilitás és optimális funkcionális mozgás
•          Erőkifejtés és erő elnyelés (gyorsítás és lassítás)
•          Progresszív ellenállásos edzés
•          Az erőkifejtés gyorsasága és az elasztikusság
•          Többsíkú core stabilitás és erő
•          Többirányú robbanékonyság, sebesség és gyorsaság.
•          Fokozott kinesztetikai érzékelés és propriocepció.
•          Prevenciós gyakorlatok / sérülések megelőzése
•          Az ugrás biomechanikája
•          Pihenés és regeneráció

 PES oklevélosztó:

Erőnléti Edző Konferencia: