A kutatás előzményei:
2009 elején átjelentkeztem a Madridi Európa Egyetem PhD programjára (Universidad Europea de Madrid), miután az elmúlt években itthon a Semmelweis Egyetem doktori iskolájában megszereztem a szükséges krediteket.
Maga a procedúra izgalmas és bonyolult volt, lévén, hogy a spanyol Kulturális Minisztériumnak kellett jóváhagynia a váltást.
Az igazi motiváció persze (mindezek mellett: Museo del Prado, "La hora de la verdad" Puerta del Sol, Costa Brava, Fiesta, Paella, Flamenco, stb), hogy igen inspiráló szellemi közegbe kerültem, hiszen témavezető professzoraim már most elképesztő tudományos karriert futottak be, -igaz közben nem építettek fel egy fitness iskolát:). Alfonso időközben megkapta a Londonban található University of Greenewich School of Science tanszékvezetését tavaly nyártól, Fernandó pedig az elmúlt fél évben a New Jersey-i Egyetemen oktatott. Azt tehát nem lehet mondani, hogy miattuk sűrűn kell járni Madridba.
Miért a PhD?
„Missziós célom”, hogy a hazai fitnesz szektorban is legyenek végre olyan validált, evidencia alapú kutatások, melyek a testmozgás, a fizika aktivitás hatékonyságát, az egészséges életmód egyénre és társadalomra vonatkozó gazdasági és egészségügyi hatását támasztják alá. Sok kutatás van a speciális populációban, rehabilitációban, élsportban, férfiak bevonásával, de a fitness, rekreáció területén, hölgyeken annál kevesebb. További célom, hogy a hazai fitnesz szektor állapotát közelítsük az EU-s sztenderdekhez, vegyük át a legjobb gyakorlatokat, megtartva egyediségünket. Csak így lehet hosszú távon az edzői szakma tekintélyét növelni, lobbizni az állami szektor felé, és az egészségügyi társszakmák együttműködését megnyerni. Ez pedig alapját képzi a fitnesz szakma fenntartható fejlődésének. Hiszem, hogy a hazai fitnesz ipar számára a legnagyobb kihívás már nem az, hogy vannak-e jól képzett edzőink, hanem az, hogy a fitness termeket mennyire felkészült menedzsment vezeti és, hogy a szektor fő képviselői összefognak-e, vagy csupán a rövidtávú érdekeiket nézik. Ebben is tanulhatunk a Lajtán túlról.
A kutatási program
Maga a kutatás a PhD-m része, ugyanakkor egy nemzetközi projekt a „Fitness for Future” részét is képezi. Számos "ifjú" kutató dolgozik hasonló témákon, van aki az állóképesség fejlesztését, mások a funkcionális edzést, megint csak mások pedig a pszichés faktorokat (pl. életmódváltás – behavioral change), vagy pl. a spinning, mint éber hipnózis hatásmechanizmusát vizsgálják. Aztán ez tovább bontódik célcsoportokra, (edzett, edzetlen, senior, junior, college aged…, rekreációs vagy teljesítmény céllal edzők, férfiak - nők, pre-, vagy post menopausal időszakban lévő hölgyek, stb, stb, a repertoár óriási.
Az igazsághoz tartozik, hogy először én ebből a szép nagy merítési bázisból a senior férfiak erőfejlesztési témakörét kaptam meg. Jellemző a nyugat - európai viszonyokra, hogy eszükbe se jutott, hogy itthon lámpással sem lehet találni 100 olyan urat, aki elmúlt 65 éves és van olyan az anamnézise, hogy heti 3 alkalommal 3 hónapon át progresszív erőfejlesztő edzést lenne képes végezni guggolás gyakorlattal. Magukból indultak ki, náluk a fitnesz termek célközönségének egy jó része szenior életkorú. Itthon a szenior kategória véleményem szerint 50 éves kortól kezdődik! Ledöbbentek az Alfonsóék mikor közöltem, hogy nálunk a férfiaknál 67 év a várható élettartam Magyarországon, nem hogy ilyen programba vonjuk be őket! Edző kollégák, fitnesz szakma, kormányzat!!! Van mint tennünk itthon!
Rövid győzködés után megkaptam a szenior nőket, ez már jobb, gondoltam, aztán mindent vagy semmi alapon tovább "lobbiztam", és végül megkaptam a premenopausalis korban lévő hölgyeket, gondolom nem kell ecsetelnem a motivációm javulását mikor kiderült, hogy 25-40 éves hölgyek láberejének és teljesítményének fejlődését kell egy 12 hetes programban menedzselnem.
A témám tehát: „Comparison between daily undulating and linear periodized resistance training to increase lower body strength and power for premenopausal women”, vagyis „A láb erejét és teljesítményét növelő lineáris és nem lineáris progresszív erőfejlesztő edzésperiodizációs módszerek összehasonlítása premenopauzális korban lévő hölgyeknél”
A tesztelésekre Laura mindannyiszor átutazott, hiszen a fekete dobozával, (a mozgás sebességét, a gyorsulást, megtett utat mérő un. encoder elektronikus berendezés, mely egy laptophoz van csatlakoztatva USB kábellel, és egy szoftver segítségével beolvassa az edzés közbeni adatokat. Kiválóan alkalmas pl. gyorserő mérésére) amivel a Reál Madridosokat is méri, csak ő tud bánni. Ennyi embert több napig lehet csak tesztelni, konkrétan reggeltől estig, hiszen a fekete doboz paraméterei nem számolva még 15 adatot vetünk fel /fő. Azt hiszem az XXL-es edzők is fellélegeztek mikor lezárult a projekt!
|
Prof. Fernando a madridi egyetem laborjában, és a kutatás lelke, a "fekete doboz" |
Az edzésterv:
A két különböző periodizált 12 hetes edzéstervet számos konzultációt követően készítettem. Volt egy kontroll csoport is, és bár nekik nem kellett edzésterv, mégis ők morzsolódtak le a legkönnyebben, hiszen értelemszerűen nem volt olyan erős a kötődésük, mint az edző csoportoknak. Így rájuk is extra figyelmet kellett fordítani. Az edzésperiodizációt Kelet Európában élő edzők és sport-tudósok alapozták meg a '60-as évektől (kb. a római és a tokiói olimpiától) pl. Tudor Bompa, de igazán az amerikai szakirodalomban teljesedett ki. Az előkészületekhez közel 200 szakcikket analizáltam. Az volt benne a jó, hogy nagyon kellett figyelni, hogy a kétféle edzésperiodizációs módszert terjedelme és az intenzitása ki legyen egyenlítve, hiszen könnyen el lehet követni azt a hibát, hogy az egyik edzésterv nagyobb terhelést ad, mint a másik. Ezt a hibafaktort próbáltuk kivédeni az u. OMNI-RES skála bevezetésével is, amiről (és az edzéstervről) részletesen csak akkor írok, valakit min. olyan elvakultsággal érdekel a téma, mint engem.
|
Példa a "fekete doboz" által mért adatokra |
Az edzéseket IWI-s edzők tartották, ami célszerűvé, ugyanakkor egyszerűvé tette a folyamatot, hiszen egy szaknyelvet beszéltünk, azonos protokollok mentén tudtunk dolgozni.
Nos, most ott tartunk, hogy lezajlott a kutatás, az adatok feldolgozása folyamatban van, írom a disszertációt. A kutatás további részleteiről és a záróbuliról a korábbi bejegyzésekben olvashattok.
folyt köv…