A fejlett és a fejlődő fitnesz régiók összehasonlítása.
Különbségek és hasonlóságok Kelet és Nyugat Európa fitnesz szektorában.
IV. ISM - Budapest |
2013 november 21-én kezdődik a IV. International Standards Meeting, az európai fitnesz ipar fejlesztésére szakosodott nemzetközi konferencia. Felkértek a nyitó előadás megtartására, így arra gondoltam, hogy rávilágítok néhány olyan területre, melyet ilyen összefüggésben még nem vizsgáltak…
Minden a prágai tavasszal kezdődött… 2009 áprilisában levelet hozott a postás Brüsszelből, mégpedig egy meghívót a Cseh fővárosban megrendezett EHFA Fitness Fórumra. Ladányi Zoli kollégámmal autóba vágódtunk és meg sem álltunk a Moldváig, elvégre mit veszthetünk, ha nem jó a rendezvény, legfeljebb megízleljük a prágai pilznert.. De a konferencia kiváló volt, csupa okos, kvalifikált ember, világos elképzelésekkel, tele lelkesedéssel, az európai fitnesz szektor összefogásán munkálkodva. Ráadásul normálisan fel voltak öltözve, öltöny, nyakkendő, senkin sem volt trottyos melegítő, ez az, mi ide akarunk tartozni! - határoztuk el azonnal Zolival. Notórius konferenciajárók lettünk, ittuk magunkba a tudást, töltöttük magunkat motivációval, kapcsolatokat építettünk és elhatároztuk, hogy ami jól működik más iskoláknál, megvalósítjuk az IWI-ben. Hamar ráeszméltünk azonban, hogy ettől magasabbra is nézhetünk, az egész magyar fitnesz szektor fejlődéséért is sokat tehetünk!
Megalapítottuk hát a Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetséget, (www.mfesz.hu) több mint 12 rendezvényt hoztunk össze 2010 óta, köztük egész nagyokat is, olyat, mint a májusi nemzetközi fitnesz tudományos konferencia, (Facebook konferencia képek) ahol a 200 résztvevő mintegy 40 előadásból csemegézhetett a nap folyamán. (Hú de könnyednek tűnik így utólag…)
Igaz milyen sikertörténetnek hangzik? Főleg, hogy hamarosan elindítjuk a hazai edzőregisztert is, a HUREPS-et! Pedig nem az. Még nem az! Mert a hazai fitnesz szektorális kooperációjáról egyáltalán nem beszélhetünk. Egyelőre erősebb a gyanakvás, a tudásba való invesztálás leértékelése, az egyéni utak járása, a széthúzás. De azért mi megyünk előre, töretlen a hitünk!!!
Nos, egetverő a különbség, hiszen amikor a külföldi konferenciákat járjuk, ilyen témákat hallunk: - zenei jogdíjak kérdése, felelősségbiztosítás, Fitness a Dopping Ellen projekt, iparági sztenderdizálás, tananyagfejlesztés, tankönyvírás a Human Kinetics-nek, edzőregiszter, vendégmegtartás mutatók, Key Performance Indicators (KPI)… Tessék? Miről beszélnek ezek? ("Noormális???") Fontosak ezek a dolgok, de itthon mi még messze - messze vagyunk attól, hogy ezek a kérdések foglalkoztassanak. Far, far away…
Hiába hát a nagy elán, ha a hazai viszonyok nem érettek a változásra. És ha európai szinten gondolkozunk, akkor még nagyobb a szórás.
Egy jó ideje folyamatosan ezen töröm az agyam. Miért vagyunk mi lemaradva? Persze a gazdasági paraméterek, tudjuk.. Ennyi? Törődjünk bele? Hogyan lehetne a fejlődést elősegíteni? Melyek a legfőbb hátráltató tényezők? Mit csinálhatnánk jobban, hogy eredményesebbek legyünk?
EHFA Deloitte kutatás előtanulmány | IHRSA 2013 European Report |
Felbuzdulva és egészen felvillanyozódva végeztem tehát egy (nem validált) statisztikai elemzést, felhasználva azokat az elérhető forrásokat, melyek a világ fitnesz iparáról számolnak be. Úgy döntöttem, hogy rövid Észak –Amerikai, Ázsiai kitekintés teszek, majd bemutatom azt az Európát, melyet a könnyebb összehasonlíthatóság miatt 4 részre osztottam a piac érettsége és bizonyos iparági mutatók alapján. A zónák: fejlett érett, fejlett – küszködő, emelkedő-ígéretes, emelkedő- átalakuló piacokra.
Itt az egyes régiók változóit hasonlítottam össze, rámutatva olyan összefüggésekre, mint az éves forgalom, a vezető klubok aránya a teljes piachoz képest, az egy főre eső GDP és az elhízás aránya, vagy a penetrációs ráta összefüggése, a havi bérletek ára (szinte ugyanaz a régiókban) és a vásárló-erő paritás viszonya, vagy éppen a fitnesz szolgáltatásokat terhelő Áfa mértéke. (Norvégia 0 %, Mo. 27%). (Érdekességképpen: mintegy 100 000 !!! vendég szüntette meg fitnesz klub tagságát, mikor a portugál kormány a fitnesz Áfáját 5%-ról 23%-ra emelte, „elviselhetetlen” terhet okozva ezzel, megdrágítva a bérletek árát.) Más a gazdasági helyzet a különböző régiókban, eltérő a kormányzati figyelem és az ösztönző faktorok, a szektor érettsége, a lakosság mentalitása, a fitnesz termek tulajdonosainak és menedzsereinek hozzáállás a fitneszhez , mint „business”-hez.
A fejlett és fejlődő fitnesz régiók egyes paramétereinek összehasonlítása |
Ilyen fajta összehasonlítás eddig nem történt, ez hamar kiderült kutatásom alapján. Jó hír azonban, hogy a Deloitte céget az EHFA felkérte egy átfogó elemzésre, és ennek eredménye 2014-re várható, a FIBO-ra időzítve.
A célom az, hogy ráébresszem a hallgatóságot: ahhoz hogy az egyes fitnesz régiós piacok dinamikus fejlődésnek induljanak, számításba kell venni a helyi sajátosságokat. Nem vagyunk persze mindenben rosszabbak, Lengyelország rendkívül dinamikusan fejlődik, a magyar OKJ-s rendszer meg olyannyira szigorú, hogy aki elvégez bármilyen iskolát, ahol a vizsgáztatást komolyan veszik, kenterbe veri a nyugat európaiakat. Persze itthon kell, hogy munkát kapjon, és nekem, mint iskola vezetőnek az is érdekem tehát, hogy ez a szektor egészségesen működjön. De ez ugyanúgy érdeke lenne a termékforgalmazóknak, az állami szektornak, és többek között a rendkívül rossz - elhízásban EU-s szinten listavezető - fittségi állapotban leledző magyar lakosságnak.(Örüljünk, az USA még előttünk van!)
Az egy főre eső GDP és az obesitas közötti összefüggések régiókra bontva |
Fel akarom hívni a figyelmét az EU-s kollégáknak arra is, hogy könnyű Brüsszelből európai iparágról szónokolni, ha csak a Lajtáig látnak el. Ha igazán páneurópai fitnesz szektorban akarnak gondolkozni, akkor vessék szemeiket keleti irányba is és vegyék figyelembe az itteni sajátosságokat, kihívásokat. Ennek a figyelemfelkeltésnek az első lépése az volt, hogy a tavalyi barcelónai előadásom alapján az idén Budapestet választották az ISM helyszínéül.
További célom az is ezzel a nyitó előadással, hogy tükröt tartsak a hazai kormányzati döntéshozóknak, az egészségpolitikáért felelősöknek, és fitnesz terem tulajdonosi-menedzser rétegnek is. Könnyű levonni azt a tévkövetkeztetést, hogy gazdasági bajainktól sújtva mi eleve kudarcra vagyunk ítélve.
Pozitív attitűddel, a szolgáltatások minőségének emelésével, az iparág professzionalizálásával szintén csodákat lehet elérni.
De hát egy fecske nem csinál nyarat, egy iskola sem, én sem, ezért gondolkozom iparági kooperációban.
És még mielőtt valaki ismét gyanakodni kezdene, hogy mi ez a fene nagy misszió, hát leplezzük le magunkat: Egyrészt az, mert egy olyan területen dolgozunk, ami felvállalható, érték teremtő, egészségről, boldogulásról szól. A másik oldalon persze az is ott van, hogy ez egy üzlet, ahol ha a torta nagyobb, mindenkinek vastagabb szelet jut. És a 3 % -os penetrációt megduplázni nem lehetetlen, csak ahhoz persze nem a Berzsenyi által is leírt hozzáállás lenne szükséges, ahol is más népekkel ellentétben a magyar legények a tánc hevében elengedik a partnerüket és egyedül járják a csűrdöngölőt. Itt bizony össze kellene kapaszkodni.
További linkek:
http://fitnesstrend.blog.hu/2013/11/12/iv_international_standards_meeting_for_fitness_ism_meghivo