A EuropeActive Professional Standards Committee tagjaként én is részt veszek szervezőként, ill. előadóként/moderátorként a minden év őszén megrendezésre kerülő ISM (International Standards Meeting for Fitness) lebonyolításában, mely az európai fitnesz ipar fejlesztésének szakértői fóruma.
Moab, Utah a montisok Mekkája. "Whole Enchilada" a számos környékbeli pályarendszer közül a legizgalmasabb, leghosszabb és kihívásokkal teli single track montis downhill ösvénye, mely szinte minden terepviszonyt tartalmaz. 3200 m-ről indultam (15 C fok), kemény emelkedők és a magaslati levegő légszomjával küzdve, majd nettó 4 óra 40 perc mélyguggolásban rugózó száguldás (néha egyhelyben totyorgás) után 1500 m-re, sivatagi körülmények közé értem le (40 C fok) 53 km megtétele után. (Teljes út 6 és fél óra, az elzupált útitársak felsegítése, fotózás, kajálás, tájban gyönyörködés miatt). Előtte végigcsináltam egy 3 napos, csoportos White Rim monti túrát a sivatagban éjszakázással. De az más milyen volt.
Ennek viszont egyedül vágtam neki. Reggel 8-kor indultunk egy mexikói drogdealer filmbe illő roncshalmaz kisbusszal, mely hozzám hasonló elszánt figurákkal volt tele. Eszembe jutott ejtőernyős kalandom, mikor is nem tudtam, hogy mitől izguljak jobban, attól, hogy a lestrapált repülő felbír-e emelekdni, vagy magától az ugrástól. Koromfelhőket eregetve megérkeztünk, és a a szláv akcentusos sofőr gyorsan ledobálta a bicókat a tetőről, eldarálta, hogy mikor merre kell fordulni az ösvényen, (képtelenség volt megjegyezni, inkább csak a borravalóért mondta) majd beszedte a 30 dolláros viteldíjat mindenkitől. Lehet, hogy ez a shuttle buszozás volt a tudatos rákészítés a veszélyérzetre. Ki tudja.
...ez a gumi lapos, akárhonnan nézem..
Felspannolva matattam a cuccaimmal, hátizsákomba pakolgattam, húztam az időt. Vajon elég lesz a víz? Van elég élelmem? Egyedül maradtam. Lassan megindultam, bízva a "W E" jelzőtáblák észrevehetőségében. Tudtam, hogy egy "bail out" (kimenekülési útvonal) van csupán félúton, ha gáz van, max helikopter segíthet, ha van aki hívja, térerő híján. Nekindultam és a kezdeti megilletődöttséget felülírta a látvány. Az alpesi tájat nyírfaerdő, színpompás cserjés, majd fokozatosan slikrock-szerű köves talaj váltotta fel. A felső rész számomra teljesíthetetlen switchback-ekel, fordítókkal, gyökerekkel, laza köves talajjal tett próbára, lentebb pedig a szikla halmokon átmászás, áttolás (melyet ifjabb downhilles versenyzők, snowbordozáshoz hasonló elképesztően laza siklásszerű technikával vettek). Itt bujkált Jessy James, ez a törvényekívüliek terepe, outlaw county. Még a fejvadászok sem jöttek utánuk ide. 
Súlyosan téved, aki a downhill-t laza gurulásnak hiszi. (Szerpentinen legurulást utcai bicóval, kérem másik kategóriába tenni). Folyamatos flow, egyben intenzív koncentrálás is, a teljes tested tónusban van, korrigál. Pulzus fent, végig izommunka. 3500 kcal. "It never gets easier". És tenyleg nem. Arra számítanál, hogy csak könnyebb lesz már, de nem, markában tart a pálya. Elég egy elbambulós hiba a szakadék szélén, és a Colorado folyó mossa le porhüvelyed a Grand Canyonig. Megúsztam egy eséssel, egy röhejesen banális helyen, nem volt nagy perec, igazából kiugrottam oldalra, és törpejárásban fejeztem be a lendületlevezetést, Monty Python hülye járások minisztériuma jelenetbe illően. Persze nagyon-nagyon figyeltem, nem kivagyiságnak szántam ezt az utat. De a csúszós ferde szikla kivágta oldalra az első kereket.
Itt eleseni... érthetetlen...
Egy tájékozódási pontom volt, a Castle Valley közepén látható Mesa tanúhegy, mely brutális vörös masszivitásával végig mutatta az utat.
Az útikönyvek és a helyi guide-ok, szigorúan csak "adventurous" és "the most advanced" montisoknak ajánlják ezt a pályát. Ebből csak az első igaz rám. Előtte éjjel nem sokat aludtam az ijesztgetések hatására, mérlegeltem, néztem a videókat, készültem rá fejben. Elvégre Schumin is volt sisak, mégis a szikla bizonyult erősebbnek. Hogy miért csináltam meg mégis? Mert az egész kell. The Whole Enchilada.
visszanézve nem is olyan durva..
Fitnesz Iskola körkép, vagy inkább kórkép?
Szlovéniai MTB túrám harmóniájából visszatérve, fitnesziskola választásra buzdító reklámhangzavar fogadott. Te, aki fitnesz edzői pályán gondolkozol, netalán külföldön is akarsz dolgozni (vagy csak saját magad fejlesztésére keresel egy hiteles iskolát), rendkívül nehéz helyzetben lehetsz most. Bonyolult lehet számodra tudatos döntést hozni így, hiszen csőstül jönnek feléd a befolyásoló impulzusok. Ennek a helyzetnek a tisztázása késztetett arra, hogy megpróbáljak tárgyilagos segítséget nyújtani, hogy eligazodhass ebben a káoszban. Felvettem hát újra a montis védőcuccokat, hogy megfelelően felvértezve tudjalak informálni.
Miért gyere el? Programok, előadók, nyeremények, korábbi karriernapok beszámolói.
Helyszín: Oxygen Újpest Wellness Központ
(1042 Budapest, Árpád út 47-49.)
Gondolom, ha rákattintottál a linkre, kíváncsi vagy arra, hogy mit ad számodra a szeptember 10-én megrendezésre kerülő IWI Karrier és Nyílt Nap!
Inspirációt és konkrét gyakorlati útmutatót nyújtunk ahhoz, hogy miként vágj bele egy nemzetközleg is jövedelmező fitnesz/wellness/sport karrier felépítésébe, vagy ha ez még távoli terv számodra, akkor saját fittséged fejlesztésébe. Tulajdonképpen az iskolánk, oktatóink, képzéseink bemutatása a cél, de alkalmat adunk arra is, hogy feltedd kérdéseidet, eligazodj a képzési kínálatban, és jelentős kedvezménnyel jelentkezhess. Ugyanakkor ez még csak egy szimpla nyílt nap lenne így. Mitől lesz karriernap? Joggal kérdezheted!
„Tisztelt vizsgabizottság, az előadásunk pénzügyi része olyan, mint a szexi szoknya, elég rövid, hogy izgalmas legyen, de van annyira hosszú azért, hogy a lényeget lefedje!” - kezdte az indiai vizsgázó a prezentációját ezzel a rendhagyó hasonlattal a Real Madrid Egyetem, (Real Madrid Graduate School – RMGS) Masters of Business Administration (MBA) in Sport Management diploma védésén. Célját elérte, újult érdeklődéssel fordultunk a téma felé, mert így a második nap végén, tizenegy, egyenkét 1 órás sport témájú üzleti terv végig hallgatása után jól jött a stílusváltás! A vizsgabizottság elnökeként az volt a dolgom, hogy a két spanyol, sport-üzleti szektorból érkezett tanár kollégámmal kihozzuk a maximumot a hallgatókból. Tehát szerves részei voltunk a vizsgának, minden témát gondosan áttanulmányoztunk már otthon, és figyelembe véve a mentorok írásos javaslatait, vitát generálva, kérdésekkel árasztottuk el az izgalomtól fűtött végzősöket. Arra voltunk kiváncsiak, hogy vajon a bemutatott téma a valós életben is működőképes lenne-e?
