A nyolcadik alkalommal, ezúttal Rómban megrendezett ISM hozta az eddig megszokott formát, ismét feltöltekezve, inspirálva hagytam el a konferenciatermet. Eddig sikerült mindegyiken részt vennem és személy szerint is, cégesen is, karrierben is rendkívül sokat köszönhetek ezeknek a találkozóknak. Nem feltétlenül csak az elhangzott előadásoknak köszönhetően, hanem azért, mert a kapcsolatépítés , a „networking” csak így, élőben, bizalmi alapon képzelhető el. Azt hiszem, ha pl. pék lennék, az összes sütőipari konferencián az első sorban ülnék, vaníliás buktát majszolva. De jó hogy nem pék vagyok, testkompozíciós okokra visszavezetve legalábbis!
No de vissza az ISM-hez, melyek közül a szívemhez legközelebb a 2012-es barcelonai áll, ahol az első komolyabb előadást és munkacsoport vezetést bízták rám, továbbá itt kaptam meg a katalán sportminisztertől a spanyol PhD diplomám díszes, I. Juan Carlos Király által szignózott verzióját, ami azért ritka alkalom, egy éltben egyszer van, lássuk be. A budapesti 2013-as ISM-et főszervezőként, friss gyászidőszakban nyomtam végig, melyről külföldi kollégák csak annyit vettek észre, hogy „Lazlonak nem csillog úgy a szeme...”. Ilyen is van, de a feladat az feladat, csinálni kell minden körülmény között. Itt írtuk alá a HUREPS, a magyar edzőregiszter indítását, ezt tető alá kellett hozni.
Most azonban 2017-et írunk, és a fő támogatók (ANIF -Olasz Fitnesz és Sport Szövetség) kitettek magukért, egy impozáns sport centrumba helyezték el konferenciát. A nemzetközi fitnesz szektor fejlesztésben érdekelt szakemberek, fitnesz klub üzemeltetők, iskolák vezetői tucatnyi, de nem csak európai országból érkeztek. Rendszeres, hogy a legnagyobb amerikai iskolák vezetői is részt vesznek (pl. az IWI partnere, az ACE vezetősége is itt volt), de most paroláztam a kínai, szaud-arábiai, libanoni, indiai delegáltakkal is. Dr. Khaliddal, a szaudi professzorral egy taxiban jöttünk vissza a belvárosba, érdekes dolgokat tudtam meg tőle az arab fitnesz szokásokról, szociális helyzetről, kihívásaikról. De ha nem rozéznak (söröznek) esténként, mégis mitől olyan ijesztően növekvő az elhízás mértéke náluk? - tettem fel a provokatív, ál-naív kérdést.
De miről is szólnak ezek az ISM meetingek? Miért érzik sokan fontosnak, hogy itt legyenek? A korábban említett kapcsolatépítés, mely az üzleti életben elengedhetetlen, csak az egyik indok, de legalább ilyen fontos, hogy a résztvevők közvetlenül beleszólhatnak a szektor jövőjének alakításába.
Az előadásokat 3 csoportba osztanám:
1. Felmérések, kutatási eredmények publikálása és megvitatása. Ilyen volt most az első európai, személyi edzőkre vonatkozó kutatás, mely 15 országra terjedt ki. (Mo nem volt benne). De ide tartozik az EU szabályozások ismertetése is, melyből a legérdekesebb a fitnesz termek kategorizálása volt számomra.
2. Innovációk, új kezdeményezések előterjesztése, megbeszélése. Alfonso Jimenez ( Phd témavezetőm) által bemutatott referált szaklap, az European Journal for Exercise Professionals, mely első példánya már ki is jött. Hasonlóan fontos téma volt a Level 4-es személyi edző képzés programjának felülvizsgálata és módosítása is. Ezt többnyire a PSC (Professional Standards Committee) tagjai vezetik, kisebb munkacsoportokban, ahol lehetőség van a közvetlen vitára, egyeztetésre.
3. Inspiráló, elgondolkoztató, jövőkép tervező előadások. Ezeket a nap végére hagyják általában és külsős szakembereket, coach-okat hívnak meg többnyire, akik más szektorok tapasztalatait teszik át a mi területünkre, kicsit kimozdítva minket a csőlátásszerű szakbarbársáság nyomása alól. Nem tudom kire hogyan hat mindez, én egészen meg tudok mámorosodni, és azért ez nem kissé járul hozzá, hogy valaki hosszútávon képes legyen lelkesedni egy ügyért.
A kettes kategóriába tartozó témák közül leginkább a továbbképzési kreditrendszerről szóló előadást vártam. Nem véletlen, mert tavaszi USA-beli munkám során az ACE-nél ezt a rendszert ismertem meg, és egy előkészítő tanulmány készítettem az amerikai kollégák bevonásával, melyet áprilisban átadtam az EuropeActive-nak. Nagy örömömre az anyag jelentős részét felhasználták, és ez alapján jövőre megindulhat az EU-ban is a kreditpontszerző képzések rendszerének tesztelése, melyben az IWI is részt vesz.
Erről a témáról részletesebben már írtam itt:
Összegezve, néhány érdekességet kiemelve:
- A személyi edző kutatásból világos számomra, hogy a hazai edzők órabére az átlagot tekintve méltatlanul alacsony (10-20 €), még akkor is, ha az ország gazdasági helyzetét, a vásárlóerő paritást, és egyéb meghatározó faktorokat figyelembe veszünk. Ennek oka a szakma elismertségének, az edzők érdekérvényesítésének, szakmai közösségének hiányában, alacsony szakmai önértékelésében keresendő véleményem szerint. Igaz, jelentősek a szórások település és szaktudás szerint is, de az önjelölt guruk és az énmárkaépítésben sikeresebb edzők jelentősen torzítják a képet. Nyílván senki nem gondolja, hogy a 120€-s svájci órabár a realitás itthon is. 20-50 € között óradíjjal viszont kibékélnék. (Vállalkozó edzőkről beszélek, nem alkalmazottakról).
- A vizsgált 15 országban a LinkedIn-en regisztráltak alapján 45 000 személyi edző dolgozik, mintegy 15 000 fő UK-ben. Ezt követi Olaszország és Hollandia.
- A kreditrendszerben résztvevő iskolákból kikerülő végzettek, edzők lehetnek az EREPS tagjai jelenleg is. Hosszabb távú tervként csak azok maradhatnak bent, akik kétévente 20 kreditpontot gyűjtenek össze. Ez a pontszám nem csak képzéseken, hanem pl olyan konferenciákon, vagy webinárokon is megszerezhetők, melyeket az EuropeActive jóváhagy egy szabványosított „approval” eljárás alapján. Ezzel egy elit edzői kategóriát lehet létrehozni, akiben bíznak a munkaadók, a kilensek, és ez indokolhatja a magasabb órabért is.
- Hazánkban a HUREPS végzi a nemzeti regiszter szerepét az EREPS-hez kapcsolódva. Tagja lehet minden OKJ-s végzettségű, vagy diplomás fitnesz szakember, aki a szakmai és etikai szabályok betartásával dolgozik és tudását folyamatosan fejleszti.
- Az European Stadards for Fitness Centers az Európai Szabványügyi Bizottság által felügyelt projekt. Hatása óriási lehet az iparágunkra, magasabb minőség, kiszámítható szolgáltatás, megnövekedett vendégforgalom tekintetében.
- A fitnesz szolgáltatások is elérték már azt a szintet Európa fejlett fitnesz szektorral rendelkező régióiban, hogy a vásárlók, vendégek nem a jó, a szimplán megfelelő helyszínt keresik, hanem azt, ahol folyamatos fejlesztés eredményeképpen pozitív meglepetés, élmény várja őket. A „raving fan” kifejezés azt jelenti, hogy ma már rajongókat kell gyűjtenünk, nem simán csak elégedett vendégeket, mert ők passzívak, és neutrálisak, így könnyen lemorzsolódhatnak. Ez a következő kihívás a hazai fitnesz szektorban is.
- Az Alexis Batrakoulis által végzett és prezentált kutatás szerint a fitnesz üzleti vonatkozásban óriási fejlődés el néz az elkövetkezendő 10 évben, de nem minden területen. A hagyományos szolgáltatások alig fognak nőni, vagy stagnálnak, viszont a medical fitnesz és a jól meghatározható célcsoporttal rendelkező fitnesz stúdiók hatalmas kereslet növekedéssel számolhatnak.
- A személyi edzőt megelőzve új szakmaként bejön az Exercise for Health Specialist, megjelenik a Health Coach, tovább nő az igény az „Active Aging”, a Weight Management, a Pre- diabetes és a Youth Fitness” specialistákra is.
- A fitnesz ipar és benne a fitnesz szakemberek egyre fontosabb szerepet játszanak az egészségfejlesztésben (egészségügy), ennek az integrációnak hamarosan itthon is el kell indulnia azzal kezdve, hogy a testmozgást orvosi „receptre”, ajánlásra történjen. A két szakterületet közelíteni kell képzéssekkel, közös fórumokkal.
- A fitnesz ipar robbanásszerű folyamatos fejlődése okaként a globális demográfiai trendek a felelősek. Ezek: 1. Elöregedő modern társadalmak, 2. Elhízás, túlsúly minden korcsoportban 3. Fizikai inaktivitás 4. Az inaktivitásra visszavezethető krónikus betegségek fokozódó jelensége.
- A gyermekkori elhízás arányaiban 10-szer gyakoribb ma, mint 1975-ben volt. (Háromból egy gyerek túlsúlyos, - WHO – European region)
- Tehát a speciáis populációra való fókuszálás ma a fitnesz ipar kiemelt feladata és üzleti lehetősége. A „targeted”, célcsoportfókusszal rendelkező stúdiók pont ezt az igényt tudják kielégíteni.
Részletes program itt: Róma, ISM!!
A témák felszínét tudtam csak kapargatni ebben a felsorolásban, de talán ebből is látszik a terület komolysága, és hogy miért van szükség ezekre a fórumokra, miért is tartja szükségesnek évente több száz szakember azt, hogy véleményt cseréljen és közösen munkálkodjon a globális fitnesz ipar fejlesztésén. Én annak örülnék, ha otthon is minél több „írástudó” jelentkezne arra közös feladatra, hogy a magyar fitnesz szektort egy új pályára állítsuk. Vágyom arra a periódusra, amikor befejeződik a másikra, külső körülményekre mutogatás, ha kiteszek egy posztot mondjuk az edzők átlagbérezésről, és az embereknek a saját felelősségük jutna eszükbe, az hogy én, személy szerint TE, azaz MI mit tehetünk, hogy jobbá tegyük ezt elképesztően sok lehetőséggel kecsegtető területet? Mert ellenkező esetben, passzívan várva marad a 5-10 €-s órabér, a szűk, jelenleg 3-5%-os célcsoporton marakodó, egymással versengő termek és edzők frusztrált világa.
Emberek, kollégák! A fitnesz ipar a másik 95%-nak is szól! Találjuk meg közösen a hozzájuk vezető utat!