Részlet egy szakmai folyóiratban megjelent interjúból, kibővítve...

Hogyan indult ez a PhD kutatás?

2003-ban kezdtem a Semmelweis Egyetem doktori iskolájában a PhD tanulmányokat és itt szereztem meg az abszolutóriumot is. A tudományos kutatási program elemzése, kialakítása azonban már átjelentkezésem után a Universidad Europea de Madrid (UEM), és a University of Greenwich sporttudományi tanszékén történt Prof Alfonso Jimenez és Dr Fernando Naclerio témavezetők irányításával. A gyakorlati edzések és a tesztelések azonban javarészt a zalaegerszegi XXL Fitnesz Központban, továbbá a Páter Fitnesz-ben, illetve a budapesti Oxygén Wellness-ben kerültek lebonyolításra. Egyik fő motivációm az volt, hogy olyan kutatást végezzek, aminek van gyakorlati haszna, beépíthető az edzőképzésbe és felkelti az élsporttal foglalkozó edző kollégák, valamint az egészségügyi társszakmák (gyógytornászok, orvosok)  figyelmét.

Mi volt a kutatási program különlegessége?

Az volt a szándékom, hogy a fitnesz területén olyan témát vizsgáljak, melynek valós gyakorlati haszna van az edzőképzésben, a kliensek eredményesebb fejlődésében, s így ráhatással van arra, hogy többen, aktívabban, gyakrabban edzenek. Ennek a témának a tudományos alapú megközelítése eddig még nem történt meg. Az eddigi kutatások főként élsportolókon, vagy a másik végletet jelentő rehabilitációban jelentek meg, viszonylag kis populáció bevonásával. Én pedig az ún. premenopauzális korban lévő fiatal és középkorú hölgyekre koncentráltam, akik a fitnesz termek potenciális vendégkörét alkotják, s a konditermi erőedzésbe is könnyebben bevonhatók lennének, ha ismernék annak szervezetükre gyakorolt előnyeit.

A női súlyzós erőfejlesztést azonban számos mítosz övezi, gyakori a sérülésektől való félelem (főként a guggolás gyakorlat során), a súlyzós edzés „maszkulin” hatásától pedig retteg a hölgyek nagy része. Gyakori tapasztalat, hogy az edzés első néhány hónapja után a fejlődés megakad, részben motívációvesztés, részben pedig az egysíkú edzésprogram miatt.

Az edzők többnyire maguk is osztják a fentebb említett aggodalmakat és kevesen periodizálják az edzésprogramot, holott a lineáris és nem-lineáris modellekkel a fitnesz edzés területén is nagyszerű eredményeket lehet elérni, nem csak az élsportban. A kiégés mentes, motiváló, változatos fejlődést így hosszú távon is fenn lehet tartani.

Hogyan épült fel a kutatás?

120 fizikailag aktív, fitnesz terembe járó (de korábban súlyzós edzést nem végző) hölgyet osztottunk 3 csoportba (Lineáris, Edzésenként változó nem-lineáris, és Kontroll). A két periodizációs program edzésterjedelme és intenzitása ki lett egyenlítve az összehasonlíthatóság érdekében. Képzett személyi edzők felügyeletével, heti 3 alkalommal, 12 héten keresztül végeztettük az erőfejlesztő edzéseket. Az antropometriai mérések mellett (Testzsír%, Derék-csípő arány, comb, vádli körfogat, stb.) a fő fókusz a láb maximál erejének, a relatív erőnek, illetve, a teljesítmény (power) és az ezzel összefüggő robbanékonyság mérésén volt, erőkeretes guggolás gyakorlatvégzés közben.

A „power” (Watt) mérése volt a fő kuriózum a kutatásban, melyet egy speciális, madridi egyetemről származó (a Real Madrid sportolóinál is alkalmazott) un. "Isocontroll" készülékkel tudtunk regisztrálni. Különleges koncepciót alkalmaztunk a szubjektív kifáradás mérésére, az ún. OMNI-Res skálát, melyet megtanítottunk a klienseknek, s ez által az edzések tervezhetőbbek voltak. A konklúzióhoz közel 200 000 adatot elemeztem statisztikailag.

Mi volt a kutatás gyakorlati haszna?

Önmagához képest minden edzésben résztvevő hölgy komoly fejlődést mutatott (20-40 %) a max. erő és max. teljesítmény terén. A rekordot egy 29 éves, 55 kg-os, hölgy állította fel. Ő a program végén a guggolás tesztelése során 12 ismétlést végzett 75 kg-al, így a becsült 1 RM-je 135 kg!!! Ez 3,5–ös pliometrikus (robbanékony erő) index (a saját testsúly + a kinyomott súly/ saját testsúly). Egy 85 kg-os ffi-nek ugyanezt az indexet 230 kg-os 1 RM el lehetne elérni, amire csak az élsportolók képesek. A hölgyek relatív ereje tehát túlszárnyalhatja a férfiakét! Ami számomra szintén fontos, hogy senki sem sérült meg az egyébként igen intenzív program során, mindenki élvezettel, kihívásként végezte az edzésprogramot, figyelve az instrukciókra.

Az egyéb erő paraméterekben bekövetkezett fejlődés ellenére szignifikáns (statisztikailag jelentős) izomhipertrófia nem következett be a program során, alaptalan tehát a hölgyek „túlizmosodástól” való félelme. Kulcsfontosságúak voltak a program sikerében az egységes tesztelési protokollok mentén dolgozó kvalifikált IWI személyi edzők. Bizonyítást nyert, hogy a jó teljesítmény nem egy adott izomtól, pl. a musc. quadriceps femoris-tól (négyfejű combizom) függ, hanem elsősorban a törzs izomzatának funkcionalitásától, a mozgásban résztvevő „kinetikai lánc” összehangoltságától. Az edzésprotokollt és a legfőbb gyakorlati tapasztalatokat már beépítettük képzéseinkbe.

A hölgyek erőfejlesztő edzését fontos elkezdeni már fiatal korban, hiszen postmenopauzális (menopauza utáni) korban az ostheoporozis (csontritkulás) egyre inkább érinti őket. Gyakori az idősebb korban az elesésekből származó csonttörés. Funkcionális periodizált erőfejlesztő edzéssel ezeket a problémákat csökkenteni lehet.

A fitnesz szektor fejlődése számára azonban a kutatás talán a legmegfoghatóbb tanulsága az volt, hogy jó edzéstervvel, magas szaktudású edzőkkel, csodákat lehet elérni a vendégmegtartás terén, mely talán a legégetőbb klub-menedzsment probléma manapság. A vendégek nemcsak többször, (heti háromszor rendszeresen) járnak edzeni, hanem hosszú távon is kitartóan klubtagok maradnak, baráti társaságok kovácsolódnak a közös, csoportos edzések során, továbbá más ismerőseikkel is megosztják jó tapasztalataikat. A fitnesz-edzés így betöltheti nem csak a fizikális képességfejlesztő hanem a mentális egészségre, szociális kapcsolatokra is jótékony hatású szerepét.

Például ily módon lehetne adaptálni a kutatási eredményeket egy fitnesz klubban. TEAM fitnesz edzés meghirdetésével a következő előnyöket kínálhatjuk az új vendégek, vagy a személyi edzést eddig még igénybe nem vevő vendégek részére:

• TEAM fitnesz edzésben vehetnek részt  (Training, Education, Accountability, Motivation), mely a következőket tartalmazza:
• speciális, funkcionális erőt és teljesítményt fejlesztő EDZÉSprogram, 5 fős csoportokban, edzői irányítással és MOTÍVÁCIÓVAL
• részt vehetnek egy wellness életmód OKTATÁSI programon (E-learning)
• hatékony edzői segítséget és folyamatos visszajelzést kaphatnak a fejlődésről
• FELELŐSSÉGTELJES, garantált fejlődés, a kutatás végén az eredmények bemutatása
• a további fejlődést segítő edzésterv
• új klubtagoknak speciális TEAM bérletkedvezmény 

Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet a kutatásban részt vevő IWI végzettségű személyi edzőknek és az alábbi fitnesz termek vezetőinek:

Zalaegerszeg - XXL Fitnesz Központ

Gáspár László

Czinder Enikő

Kránicz Bea

Fekete Kinga

Zalaegerszeg - Páter Fitnesz Központ

Németh Ildikó

Gérczei Attila

Budapest - Oxygen Wellness Központ

Kerekes Katalin

Schromm Barna

Ádám Tímea