Fitness Trend

Trendmutató Fitnesz és Sport Szakemberek részére

A magyarországi wellness iparág kialakulása. Wellness Történeti Áttekintés. I. rész

2011. október 05. 09:46 - Zopi

Wellness Történeti Áttekintés. I. rész

 

A képzett wellness szakemberek iránti igény egyre nő, a wellness a hazai idegenforgalom meghatározó tényezője – írja a HVG korábbi lapszámában.

 „A GDP-hez közvetlenül hat százalékkal hozzájáruló, több mint 300 ezer embert foglalkoztató magyarországi idegenforgalomban egyértelműen a wellness és a gyógyturizmus a húzóágazat. Tavaly tíz százalékkal bővült a gyógyturizmus, míg a wellness-szállókban 28 százalékkal nőtt a vendégszám. Utóbbi hotelekben egyelőre a vendégek háromnegyede magyar állampolgár, ám tavaly 43 százalékkal emelkedett a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma, és a szakértők szerint az idén is látványos növekedés várható. 

 

Panorama .jpg
 Pagony Wellness Hotel Nyíregyháza - IWI wellness menedzser projektje

 

A trendeket látva a Magyar Turizmus Zrt. is változtat eddigi kampánystratégiáján. A magyarországi idegenforgalom fellendítésével megbízott állami cég úgy döntött, nem szervez több témaévet, és a jövőben arra összpontosítja figyelmét, hogy Magyarországot megkülönböztesse vetélytársaitól, és a felszín alatti vizek és az azokkal kapcsolatos élmények országaként rögzítse a kül- és belföldi turisták agyában. 2011-re a társaság a bel- és külföldi vendégéjszakák számának 2,7, illetve 3,4 százalékos növekedését prognosztizálja.” (forrás: HVG Keleti Szelek, 2011. március 02., szerda, Szerző: Németh András) Tovább a teljes cikkhez.

A programcsomagokat, szolgáltatásokat kialakító és koordináló, jól képzett Spa és Wellness menedzserek nélkül, ma már elképzelhetetlen a korszerű, minőségi, szolgáltatás centrikus növekedés a hazai wellness - egészségturisztikai szektorban. A terület professzionalizálódása tetten érhető, hiszen az utazási desztinációt kereső vendégek arról számolnak be, hogy választási szempontjaikat nagyban befolyásolja a személyes figyelem, kiszolgálás színvonala. A szállodák is felismerték, hogy a vendégek kegyeiért folyatatott „harc” kimenetele, egyre inkább a szolgáltatás menedzsmenten múlik.

A fenti cikk megszületéséhez és ahhoz, hogy a wellness turizmust húzó ágazatnak lehessen definiálni, az elmúlt 10 év eseményei fontos mérföldkőként szolgáltak. Hiszen a wellness- és egészségturizmus, a wellness szakemberképzés, az egész wellness koncepció és egyáltalán a terminológia, mind az elmúlt évtizedben alakultak ki és honosodtak meg hazánkban.

De hogyan is kezdődött?

A hazai wellness iparág létrejöttében az első fontos momentum a Magyar Wellness Társaság (MWT) megalapítása volt 2000-ben. Dr. Kator Miklós lett az MWT elnöke, ő akkor a sportkórházban praktizált, mint „emberi tuning” szakértő és válogatott kerettag sportolók orvosa. Dr. Tamasi József természetgyógyász - orvos, ill. jómagam pedig az alelnökök lettünk. Óriási lelkesedéssel üléseztünk szinte heti rendszerességgel, és végeláthatatlan tervezés, szervezés, és persze konstruktív vita vette kezdetét. Rendezvényekhez csatlakoztunk, előadásokat tartottunk és hamar kialakult egy olyan 15-20 cégből álló kör, mely hűen reprezentálta az akkori wellness-fitnesz érdekszférához tartozó hazai közeget. Fitnesz központok, szállodák, az egészséges életmóddal kapcsolatos termékforgalmazók csatlakoztak az MWT-hez, (Fitness Trade, Biovital-Melissa, Aromax zrt, Ideál magazin, IWI, …) A Magyar Turizmus RT is szorosan együttműködött velünk, és a cég egyik vezetője Eőry Edit egy igen fontos kapocsként funkcionált az állami és a civil szféra között. Csakhamar a Magyar Szállodaszövetségen belül megalakult a wellness szekció, melynek irányítója a tapasztalt szállodaipari szakember, a Röjtökmuzsalyi Kastélyszálló igazgatója, Baranyai György lett, aki az MWT-n belül is sokat munkálkodott. Ez a csapat, kiegészülve a hévízi Hotel Carbona akkori értékesítési vezetőjével Móricz Szilviával, kidolgozta a wellness szállodai osztályba sorolási kritériumokat, melyet aztán az akkori GKM (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) rendeletbe foglalt.

(Wellness szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek (54/2003. (VIII.29.) GKM rendelete).

Ennek a rendeletnek, illetve a 2000-2003-ig tartó szervező folyamatnak köszönhető, hogy ma léteznek wellness szállodák, és hogy a fenti HVG cikk egyáltalán foglalkozzon a wellness turizmussal!!!

wellness_tarsasag.jpg
 Az MWT logója

 

Milyen egyszerűnek is tűnik! Összeül néhány ember, akinek nincs jobb dolga, mint hogy értékes szabad- és munkaidejét végeláthatatlan közgyűléseken töltse, és azon iparkodjon, hogy egy akkor itthon még csak hírből ismert koncepciót megvalósítson, bevezessen. Ki emlékszik már azokra „wellness” történelmi napokra, évekre? Nem volt zökkenőmentes a wellness iparág mai formájának kialakítása, hiszen számos megközelítés létezett akkor is és ma is. Mi a wellness egyáltalán? Hajnalban harmatos füvön járás? Lefutni a maratoni távot? Alacsony testzsírszázalék? Vegán módon táplálkozni? Mindez egyben? A német, vagy az amerikai wellness felfogás érvényesüljön? Mik a wellness alapelemei? Ez egy életmód koncepció? Létezik-e wellness szakember? Ha igen, akkor mi legyen az előképzettsége, melyek a tudásának a pillérei?

Ilyen és ehhez hasonló, végeláthatatlan kérdés özön zúdult ránk és bizony nem volt egyetértés. Több mint 3 év kellett ahhoz, hogy a wellness dzsungelben utat lehessen vágni, és kialakuljon a hazai wellness iparág alapja. Lassan a média is felkapta a fejét erre az új koncepcióra, elindult a Wellness Magazin, az életmódlapok hirtelen wellness rovatokat indítottak, s rendezvények nőttek ki a semmiből a wellness köré tematizálódva. A wellness marketing hívószó lett, konditermek keresztelkedtek át a jobban hangzó „Wellness-Fitness és Szépség Stúdió”-vá, miután beruháztak egy szaunába, piacra dobták a wellness zoknit (körkörösen gumírozott a szára, így nem szorítja el a kapillárisokat a lábszárban) a wellness sampont, „feltalálták” a wellness hétvégét, wellness üdüléssel lett teli a programkínálat, volt aki wellness enciklopédiát adott ki, stb…) Felütötte a fejét tehát a "gagyi" kategória is, és a minőségi koncepció mellett elindult a wellness egyfajta devalválódási folyamata. 

Ennek az időszaknak a nehézségeiről, úttörő szerepéről így írt Fóris Ágota a Tudásmenedzsment című periodikában, 2005-ben:

“A fogalom meghatározásban tapasztalható nemzetközi és magyar bizonytalanság abból ered, hogy az általánosított fogalom meghatározásában olyan jegyeket is fel akarnak tüntetni, amelyek csak egyes fajtáira jellemzők (Fóris 2005). A wellness terminus nehezen definiálható. Van, aki a semmittevés művészetének nevezné (vö. Szabó 2002), mely professzionális marketing háttérrel rendelkező életszemlélet, életérzés, filozófia, mozgalom és egyben a modern gazdaság egyik hajtórugója. Úgy is mondhatnánk, hogy a túlhajszolt modern ember menedéke, eklektikus, multikulturális egészségszemlélet, melynek központjában a jó közérzetre, fiatalodásra, újjászületésre és elégedettségre törekvő, fizetőképes fogyasztó áll, hiszen ahhoz, hogy a felgyorsult munkatempót és a megnövekedett munkaterhelést bírjuk, a szabadidőt is kénytelenek vagyunk intenzívebb és hatékonyabb módon tölteni. Fő területei: mozgáskultúra és fitness, kozmetika (test- és arcápolás), táplálkozás, turizmus, relaxáció, rekreáció, gyógyfürdőzés, természetgyógyászat és terápiák. Vannak, akik még az asztrológiát és az ezotéria egyéb területeit is ide sorolják.

A wellness hirdetői szerint relaxációs terápiának számít a masszázs, autogén tréning és a jóga is. A wellness-környezet olyan „mesterséges természet”, melynek célja a test, szellem és lélek harmóniájának ápolása illetve visszaállítása. A wellness mozgalomjellege abban nyilvánul meg, hogy céltudatos szervezetek hirdetik és népszerűsítik fő tételeit, az egészséges életmódra való törekvést, a relaxáció jelentőségét, a helyes táplálkozás fontosságát, a testi-lelki kiegyensúlyozottságot, valamint a boldogságkeresést. ….. A wellness tagadhatatlanul a modern, egyre inkább szolgáltatásokon alapuló gazdaság egyik hajtórugója, magyarul üzleti vállalkozás is, mely egy fizetőképes célréteget feltételez. Ez az egész koncepció egyik legellentmondásosabb pontja, hiszen a wellness szemléletet – legalábbis egy részét – már iskoláskorban kellene elsajátítani, elsősorban a helyes táplálkozási és testgyakorlási szokások kialakításával. Ugyancsak az ifjúkor csapdáinak kikerülésében segíthet az építő jellegű szabadidős tevékenység és az önismeret. Természetesen itt a családi és baráti példa bír a legnagyobb súllyal. Ugyanakkor a wellness üzleti mivolta következtében Magyarországon csak nagyon szűk réteg engedheti meg magának (mind anyagilag, mind időbeosztás szempontjából) rendszeresen a wellness-hotelek látogatását vagy a klubtagságot.

A wellness multikulturális jelenség, mely egyszerre divatszó és érték, a nyugati civilizáció szülötte, de mégis a világ minden tájáról táplálkozik, térbeli és időbeli határok nélkül. Például az alábbi, időben és térben egymástól távol eső elemeket találjuk a wellness irodalom tanulmányozása közben: amerikai spa-felfogás, arab iszapfürdő, finn masszázs, finn szauna, görögök, indiai filozófia, iszlám világ, japán shiatsu, kaliforniai szörfösök, keleti fürdő, kínai módszer, kínai orvostudomány, malajziai thai masszázs, mediterrán fogás, ősi Egyiptom, ősi népek: babilóniaiak, asszírok, médek, perzsák, régi római hölgyek, skót zuhany, sumérok szépítő eszközei. A wellnesst érintő és alkotó számos szak- és tudományterület mind-mind a maga terminusaival gazdagítja a wellness szakszókincset. Szintén gyakori, hogy egy-egy tudományág csak közvetítőként működik, netán további specializálódott terminológiát kölcsönöz a wellnessnek.

Például az orvostudományból, mint kölcsönadó, illetve közvetítő szakmából, akövetkező példákat találhatjuk a laikusoknak íródott Wellness Magazinban: adrenalin,antioxidánsok, argireline, az írisz fodorzónája, ballasztanyagok, béta-karotin,bioflavonok, biotin, BMI, ceramidok, citokynek, degenereatív betegségek, dehidratáltállapot, dopamin, egyszerű szénhidrátok, endometriózis, esszenciális aminósavak,fenilalanin, fenilketunuria, flavonoidok, fluor-iontoferezis, folsav, fruktóz, gasztroenterológia stb. Primér, azaz kifejezetten az orvosi szaknyelv terminusának számíthatjuka következőket: degenereatív betegségek, gasztroenterológia, krónikusmieloid leukémia, terhességi toxémia.

A wellness-turizmus terminológiájának egységessége elengedhetetlen kritériuma a sikeres marketing stratégiának, hiszen a már beavatott wellness közönség feltételezi és elvárja a szolgáltatások és azok elnevezésének egységességét. Itt van jelentősége a wellness társaság és hotelszövetségek kritériumrendszerének. A legprecízebben a német hotelek kritériumrendszerében olvasható, hogy mikor jogosult a szolgáltató a wellness név, majd az azt követő csillagok feltüntetésére egytől ötig terjedő skálán (vö. Wellness Stars, www.wellness-stars.de). A Magyar Turizmus Rt. ingyenes kiadványaiban tájékoztatja az olvasókat a wellness szállodák kritériumairól és felsorolja legfontosabb wellness szolgáltatások magyar nyelvű definícióját2 (vö. Gyógy + Wellness 2003). A wellness terminológiájának felépítése, a fogalmak meghatározása, a definíciók megadása mind a sport, mind a gazdaság területén lényeges. A szolgáltatást kínálók a megfelelő fogalmak hiányában nem tudják egyértelműen megfogalmazni kínálatuk igazi tartalmát, az igénybe venni szándékozókat pedig a tisztázatlan fogalmak közötti választás állítja nehéz helyzet elé. Az általánosan megfogalmazott wellness eszköztárában határozottan megtalálhatók például a sport, az orvosi terápia, a pszichés gondozás, a szórakozás részei, ezért az általános fogalom meghatározásának hiánya, és a fajfogalmak hiánya gátja az optimálisan kialakuló felhasználásnak.”

(Fóris Ágota – Bérces Edi, Tudásmenedzsment, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának periodikája. VI. évfolyam 2. szám 2005. november)

Látható tehát, hogy milyen problémákkal kellett megküzdenünk ahhoz, hogy a wellness iparág a mai, - egyébként folyamatosan változó- alakját felvegye.

Folytatás következik!

A soron következő Wellness Történeti Áttekintés cikkek tartalmából:

  • A wellness szakemberképzés kialakulása
  • A wellness menedzser szakma létrejötte, wellness menedzserek bemutatása
  • IWI és az Orosz wellness képzések
  • Vállalati egészségfejlesztés – worksite wellness itthon és külföldön
  • Wellness külföldön, szervezetek, koncepciók, szakirodalmi áttekintés

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fitnesstrend.blog.hu/api/trackback/id/tr893279523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.